Európai Bizottság: Magyarország gazdasági helyzete a legaggasztóbbak között van

Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállami kormányok által benyújtott nemzeti reformterveket, valamint a stabilitási- és konvergenciaprogramokat, ezek alapján pedig az adott kormányok gazdaságpolitikáját és az általuk vezetett ország kilátásait.

"Nagyon jó formában van az európai gazdaság a kihívások ellenére. Az infláció ugyan aggasztó, de a számok már lefelé mutatnak – mondta sajtótájékoztatóján Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök. Hozzátette, hogy a Bizottság idei iránymutatásai nagyon komolyan összefüggenek a helyreállítási és ellenállóképességi eszközzel (RRF), amelyből Magyarország még egyetlen centet sem kapott a korrupcióellenes keret hiányosságai és a jogállamisági problémák miatt.

Az alelnök beszélt arról, hogy a Bizottság eddig több mint 152 milliárd eurót fizetett ki az eszköz keretében a kulcsfontosságú reformok és beruházások sikeres végrehajtása érdekében. Fontos szerepel van egy pótlólagos, 20 milliárd eurós forrásnak, a REPowerEU-nak, amely a helyreállítási alap részeként további finanszírozást biztosít, segít kezelni az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kihívásait, és felgyorsítja a tiszta energiaellátás és a nulla nettó gazdaság felé való elmozdulást. Ebből Magyarország további 700 millió euróra jogosult - de ez a pénz is zár alatt van egyelőre. Paolo Gentiloni az egyes államokat jellemezve Magyarország esetében komoly aggodalmakat fogalmazott meg.

"Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány tapasztalható az államháztartásban. A kockázatok lefelé billennek, és a jövőben túlzott mértékű egyensúlyhiány alakulhat ki, ha nem tesznek sürgős szakpolitikai intézkedéseket" – jelentette ki.

Hasonló minősítést csak Ciprus kapott, Magyarország értékelése pedig a korábbihoz képest negatívan változott. Részben a magyar gazdaságpolitikát minősíti, hogy a 3 százalékos éves költségvetési hiányra vonatkozó szabályt nem teljesíti Magyarország. Igaz, ezzel nincs egyedül: 15 további tagállam hasonló helyzetben van.

Ami az országspecifikus ajánlásokat illeti, Magyarország esetében négy pontban összegezték a hiányosságokat és a szükséges lépéseket. Ezeket az EUrologus részletezte:

• Az érvényben lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig meg kell szüntetnie Magyarországnak az államháztartási hiány csökkentése érdekében. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, gondoskodni kell arról, hogy ezek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét célozzák, költségvetési szempontból megfizethetőek legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarítási ösztönzőket.
  Azt is ajánlja a testület, hogy “a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 4,4%-ra korlátozza” a kormány. Biztosítani kell a helyreállítási források hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében. 
  Szintén fontos a hatósági ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetése és célzott támogatási intézkedések a lakásszektorban az alacsony jövedelmű háztartások számára.
• Sürgősen teljesíteni kell a bírói függetlenség erősítésével és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatosam megkövetelt mérföldköveket és célokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Unió helyreállítási és rugalmassági tervének gyors és folyamatos végrehajtása.
• Előírták a szociális segélyrendszer megfelelőségének javítását, ideértve a munkanélküli ellátásokat is. Az, hogy Magyarországon mindössze három hónapig jár álláskeresési járadék, régóta szúrja a Bizottság szemét, évről évre bekerül az országajánlások közé is, hogy ezen a helyzeten változtatnia kellene a kormánynak. Szintén javítani kell a hatékony aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez való hozzáférést, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségének javítására, és hatékony szociális párbeszédet kell biztosítani. Kiemelik, hogy el kell kerülni az az egyes vállalatok számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, személyre szabott jogszabályok, valamint a sürgősségi intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság elveivel.
• Végül a Bizottság azt is ajánlja a magyar kormánynak, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia, a geotermikus és a fenntartható biometán elterjedésének felgyorsításával. Ennek érdekében egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, rendszeresen végezzen környezeti hatásvizsgálatokat és támogató és kiszámítható szabályozási környezetet alakítson ki. Leszögezik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére is szükség van. Valamint célként fogalmazzák meg a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálását az Oroszországtól való függőség jelentős csökkentése érdekében, többek között a többi tagállammal való együttműködés megerősítése révén, szükség esetén az infrastruktúra terén is.
  Javítani kell az energiahatékonyságot, különösen az épületekben, és további erőfeszítéseket kell tenni a teljes gázfogyasztás csökkentésére.

Az ajánlások nem kötelezőek, de például a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásban az Európai Bizottságnak megvolt a lehetősége arra, hogy kötelezőként tekintsen a korábbi évek ajánlásaira. Ezzel a lehetőséggel élt is a testület. Az országspecifikus ajánlásokat néhány hét múlva tárgyalják a tagállamok, várhatóan el is fogadják majd azokat.