Hernádi Zsolt szerint el kell felejteni az összes "úri huncutságot"
27/04/2023 14:01
| Szerző: Klubrádió
A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Corvinus egyetem arról beszélt, hogy ha 2050-ig el akarjuk érni a klímasemlegességi célokat, akkor minden globális vállalat nyereségének a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani. Ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat, és el kell felejteni az összes "úri huncutságot" az út közben – tette hozzá.
Kedden tarott előadást a Budapesti Corvinus Egyetemen a Mol Nyt. elnök-vezérigazgatója, a felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, Hernádi Zsolt. A Portfolio tudósítása szerint Hernádi beszélt többek között az energiaválság hatásairól, illetve az arra adott gazdaságpolitikai reakciókról és az orosz–ukrán háború geopolitikai következményeiről is. Több ponton is hangsúlyozta: problémát okoz, hogy a hosszú távú gazdasági észszerűséget felváltották a rövid távú politikai érdekek.
Kiemelte a gazdasági alkalmazkodóképesség fontosságát; az elmúlt években olyan súlyos válsághelyzetek követték egymást – koronavírus-járvány, nyersanyagárak emelkedése, a háború okozta energiaválság, a globalizáció megakadása –, amelyek zárójelbe tették a gazdasági racionalitást. A pánikreakciók pedig megmutatták, hogy mennyire sérülékeny a globális piacgazdaság – mondta.
Hernádi szerint a háború kitörése óta a következő kérdés mentén hoznak döntéseket a világgazdaság szereplői: "Te elítéled-e Oroszországot, veszel-e tőlük bármit, vagy nem?". Hozzátette, a geopolitika vált a legmeghatározóbb tényezővé a világgazdaságban, mert politikai döntések határozzák meg, hogy egy adott ország mit tehet meg, és mit nem.
Európa jelenleg egyértelmű elszenvedője az üzleti racionalitás hiányának – véli Hernádi. Szerinte ennek oka elsősorban az, hogy az európai országok energiafüggősége rendkívül magas, aminek megváltoztatása drága lenne és sokáig is tartana. A vegyipar és rengeteg országban a fűtés is a megbízható és kiszámítható orosz gázra és kőolajra épült, s miután ez megszűnt, mindenki alternatívákat kezdett keresni.
Könnyű kijátszani az orosz kő- és gázolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalmat egy közvetítő ország, például Kína vagy India közbeiktatásával: "Ha viszont kevésbé vagyok becsületes, akkor ki sem rakom a hajóból az orosz dízelt Indiában, hanem viszem egyből Európába drágábban".
Újra kétpólusú világrend van kialakulóban, az egyik oldalon az Egyesült Államokkal, a másikon pedig Kínával.
A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a politikai döntések miatt most háttérbe szorul a korábban mindenki által rendkívül fontosnak tartott klímavédelem. Rengeteget utaztatják az olajat nagy konténerhajókon, ami amellett, hogy rendkívül drága, még környezetkárosító is. "Az egész utaztatásos történet tulajdonképpen olyan, mint amikor azt mondják a »Horgász a pácban« című filmben a kutyának, hogy »Gyere ide, Takarodj!«" – fogalmazott Hernádi.
Óriási problémának tartja, hogy ebben a rövidtáv-fókuszú szabályozási környezetben és kampányszemléletű politikai közegben nehéz hosszú távra tervezni az energiaiparban. Hozzátette, az energiaipari cégek ugyanis nem egy-két évre szóló beruházásokat eszközölnek százmillió eurókból, hanem olyanokat, amelyek évtizedekre szólnak.
Szerinte a kormányzati beavatkozások – így az ársapka és az extraprofitadó – akadályozzák az energiavállalatokat abban, hogy megtakarítsanak, így mielőbb véghez tudják vinni a zöld átállást.
Hernádi kritizálta a magyar kormány rezsicsökkentési politikáját, amely szerinte elhiteti a lakossággal, hogy "az energia nem drága", ezért az emberek nem fognak kevesebb energiát használni.
Konkrét példát is mondott: a 27 EU-tagállamban a megugró energiaárak hatására átlagosan 11, a lakosság körében nagyjából 25 százalékkal esett vissza a földgázfogyasztás, Magyarországon azonban csak 7-tel. Az iparé, amelyik nem kapott rezsivédelmet, 45-tel.
Magyarország a korábbi évekhez képest körülbelül 7-10 milliárd euróval fizetett többet az energiáért. "Tehát, ha belegondoltunk volna abba, hogy a napenergia milyen mértékben segíti az energiaszuverenitásunkat, ha ezt időben felismerjük, akkor ennek a pénznek egy részét meg lehetett volna spórolni" – mondta.
Ahhoz, hogy a 2050-re kitűzött nettó semlegességi célokat elérjük, érdemes megváltoztatni a kampányokban gondolkodó rövid távú politikai szemléletet és minél előbb jelentős pénzeket megmozgatni. "Minden globális vállalati nyereségnek a felét ennek a célnak az elérésére kellene fordítani, ha valóban meg akarjuk csinálni a szükséges beruházásokat, és el kell felejteni az összes »úri huncutságot« az út közben" – fogalmazott Hernádi Zsolt.
(Forrás: Portfolio)