Katasztrófális állapotok: van, ahol az ívóvíz hatvan százaléka eltűnik a vezetékrendszerből

A jelentős lakossági ellenállást kiváltó debreceni akkumulátorgyár-beruházás és az országos ivóvízhálózat volt a két napirendi pont az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának február 14-én tartott legutóbbi ülésén. Az eseményre meghívott Lantos Csaba energiaügyi miniszter és a grémium kormányoldali tagjainak távollétében a bizottság érdemben nem foglalkozott sem a gigaberuházás környezetterhelési dilemmáival, sem azzal, hogy a magyar háztartások 92 százalékát kiszolgáló víziközműrendszer állapota közelít a katasztrofálishoz – írta a Qubit.

Csőtörés miatt beszakadt útburkolat a debreceni Rakovszky Dániel utcában 2023. január 12-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

 

 

Az ellenzéki képviselők és a meghívott civilek így hiába firtatták, hogy miként szándékozik orvosolni a kormányzat a tavalyi aszályos nyáron már országoson jelentkező vízellátási problémát. Így az a kérdés is érdemi válasz nélkül, hogy készül-e bármilyen hivatalos kockázatelemzés annak ismeretében, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján Magyarországon

- a hálózati vízveszteség átlagosan 21 százalék, de van ahol az ivóvíz 60 százaléka tűnik el a rendszerből,

- a hazai vízvezetékrendszer felújítási ciklusa átlagosan 271 év, ám akad olyan szakasz,

 - amelynek teljes cseréje a jelenlegi ütemben 25 ezer évig tartana, miközben

- a vezetékek átlagos élettartama  60-100 év.

- A hazai ivóvízellátó rendszerek közel 56 százaléka „túlnyomóan kockázatos állapotú”, derül ki a Víz Koalíció friss jelentéséből.