Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt őrizetbe vették az Országos Roma Önkormányzat elnökét
31/08/2022 13:58
| Szerző: Klubrádió
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség – olvasható az ügyészség közleményében. Az ügyészség őrizetbe vette az országos roma önkormányzati elnököt.
A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
Az ügyészség által őrizetbe vett országos roma önkormányzati elnököt érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően – várhatóan csütörtökön – ad a vádhatóság részletes tájékoztatást.
Agócs János 2019 decembere óta az Országos Roma Önkormányzat elnöke. Ahogy a 24.hu korábban megírta, Agócs egy olyan szervezet, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz) tagja, amely nem rejti véka alá, hogy jó a viszonya a kormányoldallal (az elnök, ifjabb Farkas László nyílt támogatója a Fidesznek, és a 2019-es nemzetiségi önkormányzati választáson is fontos része volt a kampánynak a kormánnyal való kooperáció hangsúlyozása), az azonban, hogy Agócs szavazáson elnyerte a jogot, hogy a cigány kisebbség listavezetője legyen április 3-án, nagy hullámokat vert, hiszen így nem a Farkas Flórián korábbi fideszes parlamenti képviselő vezette Lungo Drom delegálhatott listavezetőt.
Agócs már 2019-ben, amikor az ORÖ elnöke lett, nyíltan arról beszélt, hogy be akar kerülni a parlamentbe. (A roma nemzetiségi szószóló két ciklus óta a kormányközeli Lungo Drom politikusa, Farkas Félix, a szószóló azonban nem rendelkezik szavazati joggal, Agócs pedig teljes jogú parlamenti mandátumot szeretett volna.) Agócs a kampányban az ellenzék felé fordult, feltűzte a Márki-Zay-féle kék szalagot, és ő valamint az ORÖ két másik elnökhelyettese is aláírta azt a felhívást, amely az ellenzéki lista támogatására szólít fel.
A Lungo Drom megtámadta a jelöltállító közgyűlést, amit a Fővárosi Törvényszék elutasított, de az Alkotmánybíróság helyt adott az indítványnak, így újból szavazni kellett. A közgyűlést a törvényileg előírt határidő utolsó napjára, január 31-ére írták ki, az ülésen 13 órán át vitáztak a képviselők, csaknem verekedés tört ki, de nemzetiségi szószólót nem sikerült választani. Így a legnagyobb hazai kisebbség parlamenti szószóló nélkül maradt.
(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)