Magyarország a korrupcióellenes ajánlásoknak csak harmadát hajtja végre teljesen

Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) aggodalmának adott hangot, hogy egyes európai államokban korlátozzák a hozzáférés jogát az információhoz, és felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat.

A jelentésükből kiderül, hogy Magyarország korrupcióellenes intézkedéseit a leggyengébbek között tartják számon, bár ez az egy évvel korábbi állapotokhoz képest előrelépés – írja az Euronews. Ugyanis, teszik hozzá, Magyarország 6 ajánlást maradéktalanul (33 százalék), 6 ajánlást részben (33 százalék), további 6 ajánlást pedig nem hajtott végre.

A 2022-es évre vonatkozó éves jelentésében a GRECO emlékeztet arra, hogy az információkhoz hozzáférés milyen szerepet játszik a nyilvánosság átláthatóságának biztosításában, de a korrupcióra törekvés elősegítésében is. Ugyanakkor sajnálattal veszik tudomásul, hogy "egyes országokban a kormányok továbbra is széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásában, hogy mi tartozik a nyilvánosság elé, és hogy bizonyos dokumentumokat kizárjanak-e a szabad hozzáférésből".

Ráadásul a kormányzati szervek gyakran vonakodnak az információk nyilvánosságra hozatalától, és inkább kivételeket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a kért információ egészét vagy egy részét visszatartsák.

"A kormányoknak garantálniuk kell a gyakorlatban a közokiratok átláthatóságának általános elvét" – jelentette ki Marin Mrčela, a GRECO elnöke. "A nyilvánosságra hozatal szabálya alóli bármely kivételt a minimumra kell korlátozni, és alaposan meg kell indokolni. Ha kifejezetten a közbeszerzésről van szó, a nyilvános ellenőrzés és a hivatalos dokumentumokhoz hozzáférés kulcsfontosságú a korrupció hatékony megelőzésében".

A parlamenti képviselőkre, bírókra és ügyészekre vonatkozó ajánlások teljesítéséről azt állapították meg, hogy 2022 végére az ajánlások felét (49,5 százalék) teljes mértékben végrehajtották, szemben az előző évi 45 százalékkal. Az államok részben végrehajtották a fennálló ajánlások egyharmadát, míg a 17 százalékát továbbra sem.

A 2023-ban elfogadott új nyomon követési jelentésében a GRECO arra jutott, hogy Örményország, Magyarország, Románia és Ukrajna már nem teljesíti kielégítően a legutóbbi ajánlásokat. Magyarország lemaradása 3 területen a leglátványosabb:

• Liechtensteinben (56 százalék), Törökországban (52 százalék), Magyarországon (50 százalék), Bosznia-Hercegovinában (48 százalék) volt a legmagasabb a végre nem hajtott ajánlások aránya a képviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel kapcsolatban.
• A parlamenti képviselőkkel kapcsolatban a legmagasabb arányban Liechtensteinben (100 százalék), Lengyelországban (83 százalék), Magyarországon (71 százalék), Horvátországban (67 százalék), Szlovákiában (60 százalék), Törökországban (57 százalék) és Romániában (56 százalék) nem hajtottak végre ajánlásokat.
• Montenegróban (67 százalék) a legmagasabb a nem végrehajtott azon aránya aránya, amelyek speciálisan a bírákra vonatkoztak. Hét ország – Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Svájc és Törökország – még nem hajtotta végre a bírákra vonatkozó ajánlások felét.