Magyarországot már Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán

A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70 százalékán állt tavaly, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban. Az Európai Unió statisztikai Hivatala, az Eurostat a friss jelentésében ugyanis a bolgár értéket 73 százalékra húzta fel. (Az előzetes adatközléskor még volt 0,1 százalékpontos előnye az országnak, most csak egész értékre kerekítve közölték az adatokat, de a revízió mértéke akkora, hogy az előzés valószínűleg a későbbi felülvizsgálatok során is fennmarad – olvasható a cikkben.)

A régió egyébként az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához. Azonban a legkisebb előrelépést a két fejlettebb ország (Csehország, Szlovénia) mellett Magyarországon láthatjuk. A bolgár előzés egyébként annyiban nem meglepetés, hogy már 2022-ban is közel volt egymáshoz a két ország, tavaly pedig a bolgár lakossági fogyasztás gyorsan nőtt, a magyar viszont csökkent – teszik hozzá.

A hazai mutató alacsony szintjéről az elmúlt egy-két évben sok értékelés született. Az okok között szerepel a régión belül az átlagnál kisebb felzárkózási ütem, a háztartások alacsony eladósodottsági és (makrogazdasági szinten) magas megtakarítási szintje, illetve az, hogy a megtermelt jövedelemnek igen nagy részét fordítják fogyasztás helyett beruházásra. Ugyanakkor megjegyezték: a GDP-t és annak komponenseit nehéz összehasonlítható módon pontosan számba venni, a relatív árszintek meghatározása szintén bizonytalan. Ezért érdemes inkább a hosszabb távú tendenciákra, mintsem a pontos értékekre koncentrálni.

Az Eurostat fogyasztási mutatója az úgynevezett "egyéni fogyasztás" (actual individual consumption, AIC) a nemzeti számlák rendszerében a "háztartások végső fogyasztását" jelenti. Ebben a lakosság vásárolt fogyasztása mellett az úgynevezett természetbeni fogyasztás is szerepel, ami főleg az olyan igénybevett szolgáltatásokat jelenti, amelyekért az adónkkal fizetünk, mint például az egészségügyért és oktatásért – ismertették.

(via Portfolio, kiemelt kép: