Megszavazta az Európai Parlament többsége, hogy szerintük Magyarországon már nincs demokrácia

Csütörtök kora délután csak az EU-kritikus, jobboldali pártok nem szavazták meg a Magyarországot elítélő EP-jelentést, ami keményebben fogalmaz, mint minden korábbi hasonló határozat. A szövegben többek között ez olvasható:

"Összességében a sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a szükséges EU-s lépések elmaradása hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok leépüléséhez Magyarországon, és ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé vált."

433 képviselő voksolt a határozat az elfogadása mellett, és 123 pedig ellene. A szavazás eredménye azt mutatja, az Európai Parlament pártjainak túlnyomó többsége szerint Magyarországon már nincs demokrácia.

Korábban egyik másik tagállam sem kapott hasonlóan súlyos kritikát. A most elfogadott jelentés egy politikai nyilatkozat, azaz jogilag közvetlenül nem következik belőle intézkedés. Mégis komoly hatása lehet. A határozat szerdai vitáján elhangzott, ha a Tanácsban egy nem demokratikus országnak is szavazati joga van, akkor az megkérdőjelezi a közös uniós döntések demokratikusságát, elfogadhatóságát. Ha ezen logika szerint a Parlament érvénytelennek tekintené a tanácsi döntéseket, az megbéníthatja az EU működését.

Egy másik vonalon a Parlament a Bizottságot tudja nyomás alatt tartani. A képviselők ugyanis leválthatják a Bizottságot, és már jelezték korábban, hogy ha túl puhák lesznek a biztosok a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, akkor ezzel a jogukkal élni fognak.

A magyar helyzetről szóló EP-jelentések egymásra épülnek, mindegyiket több hónap kutatómunka, terepszemle előzte meg, és eddig mindegyiket zöld képviselő írta. Az elsőt 2013-ban a portugál Rui Tavares, a másodikat 2018-ban a holland Judith Sargentini, a mostanit a francia Gwendoline Delbos-Corfield. Mindegyiket megszavazta az EP, mindegyik egyre keményebben ítélte el a magyar kormányt a jogállamiság leépítése miatt. A szociáldemokraták, a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek mindig is egyetértettek abban, hogy a magyar demokráciát rombolja a Fidesz, de az EP régóta legnagyobb frakciójának számító néppárt 2013-ban még védte a Fideszt, bár a frakció néhány képviselője már akkor is tartózkodott, vagy éppen támogatta a Tavares-jelentést. A Sargentini-jelentésnél már lelkiismereti szavazás volt a frakcióban, és a néppártiak komolyan hozzájárultak ahhoz, hogy a jelentés kétharmados többséget kapjon, és ezzel a hetes cikkely szerinti eljárás megkezdődjön a Tanácsban. A négy éve tartó eljárás vége elvben az is lehet, hogy megvonják a magyar kormány szavazati jogát a testületben, de ehhez teljes egyetértés kellene, és legalább a lengyelek megígérték, hogy mindig megvédik a magyarokat ettől (és viszont, a lengyelekkel szemben is van ilyen eljárás, csak azt nem a Parlament, hanem a Bizottság kezdeményezte).

A szerdai parlamenti vita alapján a konzervatívok (mint a lengyel PiS vagy a Svéd Demokraták) és az identitás-frakció (Le Pen, Salvini pártjai vagy a német AfD) maradtak csak a Fidesz pártján. Illetve az állásfoglalásuk úgy is értelmezhető, hogy elvi kifogásuk van a tagállami kormányok elítélésével szemben, mert ők olyan EU-t akarnak, ahol a közös intézményeknek nincs politikai erejük.

A mostani jelentésből nem következik új eljárás, de a Parlament határozottan elítéli benne a Bizottságot és a Tanácsot is, amiért nem lépnek fel keményebben Magyarországgal szemben. A jelentés arra is felszólítja ezért mindkét testületet, hogy ne adjanak pénzt a magyar kormánynak, amíg nem javítanak a helyzeten.

Ez a felszólítás most nagyon aktuális, hiszen napokon belül kell döntenie az Európai Bizottságnak arról, hogy mi legyen az április 4-én általa indított feltételességi mechanizmussal. E mechanizmus alapján nagyon sok pénzt el lehet vonni a magyar kormánytól, éppen jogállamisági problémák miatt. A Parlament mostani határozatának az időzítése is arra utal, hogy azt üzenik a biztosoknak, hogy "ne adjatok Orbánnak pénzt".

A magyar kormány érezve a veszélyt egyre komolyabb ígéreteket tett az elmúlt hetekben arról, hogy mekkora harc lesz Magyarországon a korrupció ellen, többek között új testületek felállítását kilátásba helyezve.

Az eddigi brüsszeli híresztelések alapján a Bizottság igyekszik majd mindenkinek megfelelni: egyrészt javasolni fogja a pénzmegvonást, másrészt még időt adna a magyar kormánynak, hogy bizonyítson, és ezzel a lehetőséggel a pénzmegvonásról szóló végső döntést eltolnák az év végére.

Ahogy Didier Reynders biztos a szerdai vitában az EP-ben is elmondta, valójában a Tanács tudná megbüntetni Magyarországot. Egyrészt ott folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, másrészt a feltételességi mechanizmusból következő pénzmegvonást is ott kell az utolsó körben megszavazni, mégpedig minősített többséggel. Sok brüsszeli szakértő szerint az idő a magyar kormány megbüntetése ellen dolgozik. Jelenleg csak a lengyelektől lehet várni biztosan, hogy megvédik a magyarokat a Tanácsban, de nem kizárt, hogy a hamarosan megalakuló új svéd kormány is legalább tartózkodni fog, miután múlt vasárnap az ottani jobboldal győzött. A szeptemberi olasz választás után pedig kifejezetten Orbán-barát kormány kerülhet hatalomra Rómában, amelyik várhatóan leszavazná a magyarok megbüntetését.

(Forrás: 444)