Megszavazták az uniós gázársapkát

Az EU-s "gázársapka" valójában nem úgy ársapka, ahogy azt Magyarországon például a csirkefarhát vagy a 2,5%-os UHT tej esetében értjük, azaz nem egy hatósági árat jelent. Hanem egy rendkívüli intézkedés lehetőségét, arra az esetre, ha az európai gáznagykereskedelemben elszabadulnának az árak – írja a 444.

A rendelet szerint, amennyiben három egymást követő munkanapon

• a holland gáztőzsdén (TTF) 180 euró / MWh fölött maradna a következő hónapra rendelhető gáz ára,
• de úgy, hogy közben ugyanezen három napon a világ legnagyobb LNG kereskedelmi központjaiban a következő hónapra rendelhető folyékony földgáz átlagos ára ennél 35 euróval alacsonyabb (azaz 145 euró vagy kevesebb),

akkor

uniós kereskedők nem vehetnek jövő hónapi szállítással, 1 millió köbméter feletti mennyiségű gázt 180 eurónál drágábban; illetve ha az LNG ára éppen 145 euró felett van, akkor LNG ár + 35 euró feletti áron.

A korlátozás addig marad életben, amíg három egymást követő napon nem lesz olcsóbb a gáz a fent bemutatott határnál.

A rendszer azért ilyen bonyolult, hogy ne okozzon olyan típusú hiányt, mint a benzin esetében a magyarországi ársapka okozott. Azaz ha a piacon csak nagyon drága gáz lenne, hiába volna ársapka, ha nem adna el senki Európának belőle. Így viszont, hogy az LNG árát is beszámítják az ársapka élesítésének elrendelésekor, azt igyekszik garantálni az EU, hogy ne az árat határozza meg mindenáron, hanem a spekulációknak legyen képes gátat szabni.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Orbán Viktor kormányfő az uniós ársapkát hibáztatta a hazánkban kialakult benzinhiányért, és éppen ebben a válságos helyzetben a magyar jogállami normasértések odavezettek, hogy az Unió kénytelen felfüggeszteni 13,3 milliárd euró kifizetését Magyarországnak. Ez azért érdekes, mert az általa rendeletben bevezetett "merev" ársapka, komoly károkat okozott a kis benzinkutaknak.