Orbán igen szavazatával Alkotmánybíróságra küldte saját törvénymódosítását a kormány

Az előzetes normakontrollt a jogi lehetősége kezdettől benne volt a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényben, de az elmúlt 10 évben egyszer sem fordult elő hasonló eset, vagyis, hogy egy törvényt annak előterjesztője vagy a kormány javaslatára az Országgyűlés az Alkotmánybíróságon támadjon meg.

Ebben az esetben a kormány maga javasolta az Országgyűlésnek, hogy a hétfői ülésnapon elfogadott egyik “EU-békítő”, vagyis az Európai Bizottsággal megegyezést és így az uniós pénzek Magyarországnak folyósítását célzó saját – hétfőn el is fogadott – törvényjavaslatának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja meg a taláros testület.

Ahogy a hvg.hu írja, ez a törvény azért fontos, mert az Európai Bizottság kifejezett kérésére bevezet egy új jogintézményt, a vádkikényszerítést, amelynek lényege, hogy a kiemelt, súlyosabb korrupciós jellegű ügyekben bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan.

Az új jogintézmény a „vádkikényszerítés” lehetőségét magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi. Éppen ezt tartja aggályosnak a kormány, mert mint a normakontrollt kérő, most elfogadott javaslatukban írták, vizsgálni kell, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt”, azaz a változtatás nem sérti-e az Alaptörvényben megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvét.

A témát előzőleg, hétfői ülésén megtárgyalta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága is, ahol 27 igen és 2 tartózkodás mellett támogatták a normakontrollt célzó kormányzati előterjesztést. Ugyanakkor a parlamenti vitában felszólalt Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki nem értett egyet a kormánnyal, mert szerinte az új törvény nem sérti az Alaptörvényt.

Felszólalt a Demokratikus Koalícióból (DK) Sebián-Petrovszki László is, aki jelezte: a DK nem szavazta meg hétfőn magát a törvényt sem, mert "a kormány nem gondolja komolyan a korrupcióellenes harcot, csak a pénzeket akarják kiénekelni Brüsszel szájából, és utána pontosan úgy ellopnák ezt a pénzt, ahogy az elmúlt 12 évben tették".

Úgy vélte, a normakontroll csak színjáték, mert ha az Ab igazat ad abban, hogy a vádmonopólium sérül, akkor “Orbán Viktor sajnálkozva tárja majd szét a karját, hogy a független Alkotmánybíróság és az Alaptörvény megköti a kezét”, és nem lehet megoldani, hogy Polt Péter többé ne jelentsen védelmet senkinek korrupciós ügyekben, ne legyen megkerülhető. Sebián-Petrovszki szerint teljesen világos, hogy a javaslat alaptörvény-ellenes, így lett megírva, ez volt a célja, az Alkotmánybírósággal kaszáltatná el Orbán a törvényt, amely a hatalmának végét jelenthetné”.

Répássy Róbert gyurcsányozással válaszolt. Az államtitkár szerint eddig egy miniszterelnök ellen volt ügyészségi eljárás, bár megszüntették utóbb, ez Gyurcsány Ferenc volt. Így "az ügyészség vádmonopóliuma szerinte eddig csak Gyurcsányt védte", mert akkoriban nem fordulhatott bárki az ügyészséghez “vádkikényszerítéssel”, mint majd most. Megjegyezte: szó sincs arról, hogy eljátszatná a kormány az Alkotmánybírósággal ezt a törvénybuktatást, "akkor nem mi nyújtottuk volna be, megtette volna más".

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)