Orbán szerint Magyarország a béke, míg a Nyugat a háború pártján áll
26/09/2022 16:35
| Szerző: Klubrádió
Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, ahol napirend előtti felszólalásában kritizálta az EU-s szankciókat, beszélt a háború lehetséges lezárásáról és az Oroszországhoz való magyar viszonyról is. Szabó Tímea szerint Orbán nem vétózott a szankcióknál, pedig megtehette volna, Ungár Péter azt kérdezte a miniszterelnöktől, mi az alternatíva a szankciók helyett, Gyurcsány Ferenctől pedig a "rongy ember" minősítés hangzott el.
"Az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus növekedése miatt. A világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot megroppanás fenyegeti" - kezdte a parlament őszi ülésszakát megnyitó felszólalását Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte a nyugati gazdasági szankciók miatt lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik áldozatává a háborúnak. Az EU-s szankciók miatt lett ez a lokális háború globális – mondta.
A miniszterelnök szerint immár világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítani, mert Ukrajnát az USA és Európa támogatja, Oroszország "tartalékai pedig végtelenek".
Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb – folytatta felszólalását a miniszterelnök, elismételve, hogy honvédelmi alapot hoztak létre a költségvetésben. Költeni kell a hadsereg fejlesztésére, határvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok fejlesztésére, mondta, és kiemelte, hogy visszavonták a katonákat a déli határról – helyüket a határvadászok foglalták el.
Orbán a mostani gazdasági válságért egyértelműen a szankciókat okolja. A gazdasági nehézségeket "brüsszeli döntések" okozzák. "Most látunk először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra" – közölte Orbán, arra utalva, hogy olyan országok vetnek ki energetikai szankciókat, amelyek rászorulnak az orosz energiára.
Beszédében azzal vádolta az EU-t, hogy a szankciókat nem demokratikus alapon hozták, mert politikusok döntöttek róla, nem kérdezték meg róla az embereket. Ezzel a legújabb nemzeti konzultáció bejelentését vezette fel, amelyben ezúttal a szankciókról lehet majd kimondani, hogy igen, vagy nagyon értünk-e egyet azzal, amit a kormány gondol.
Felszólalása utolsó blokkjában a miniszterelnök arról beszélt, hogy a munkaalapú gazdaság bázisára fel kell építeni a kutatási és fejlesztési alapú gazdaságfejlesztési programot. Ennek része kell legyen az egyetemek és hadsereg fejlesztési programja is.
"Megerősítem, hogy a Brüsszellel fennálló vitáink ellenére az unió tagjaként képzeljük el a jövőnket" – mondta, aláhúzva, hogy "ugyanolyan értékű tagjai vagyunk a közösségnek, mint bármely más tagállam, csak mi nem egy egyszínű, falanszter Európában szeretnénk élni. Ragaszkodunk a hagyományainkhoz, észjárásunkhoz, büszke nemzet vagyunk, mert mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle" – érvelt a kormányfő.
Az ellenzéki reakciókat Mi Hazánk Mozgalom elnökét-frakcióvezetője, Toroczkai László kezdte. A képviselő az energiaárak problémáját a rendszerhasználati díjak elengedésével orvosolná, mivel az globálisan is kiugróan magas. Ehhez képest az áramátviteli díj azóta 3,5-szeresére emelkedett, és a gáz rendszerhasználati díja is emelkedni fog. Emelett az energiaárak áfájának csökkentését is követelte. Javasolta továbbá a digitális multik, a Facebook, a Google, stb. megadóztatását és a vagyonadó bevezetését, mert "ilyen katasztrofális válságos helyzetben arányos közteherviselésre volna szükség. Emellett a multik támogatásának megvonását, sőt, különadók bevezetését javasolta. Aggodalmát fejezte ki Orbán mondata miatt, hogy a munkahelyteremtő magánberuházásokat támogatná a kormány. "Reméljük ez nem az Audi beruházásait jelenti" - mondta. A roma támogatási programok leállítását is javasolta, mert azoknak amúgy sincs semmi értelmük.
Az LMP frakcióvezetője, Ungár Péter azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy ha Magyarország ennyire kiszolgáltatott Oroszországnak az energia miatt, akkor mégis mit tett a kormánypárt ez ellen a háború előtti tíz évben? Felrótta Orbán Viktornak hogy a merkeli politika nagy támogatója volt, amely szintén ennek a függőségi viszonynak a fennmaradásáért dolgozott. Rákérdezett, hogy miért akadályozza a magyar kormány a megújuló energiaforrások felhasználását. Nem lehet szélerőművet létesíteni Magyarországon, pedig az akár 20 százalékát is kitermelhetné az országos energiamixnek, mondta Ungár, és ráadásul adóztatják a napelemeket, megnehezítik a lakossági felhasználást.
"Magyarország biztonsága mindannyiunk számára a legfontosabb" - kezdte felszólalását Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetőhelyettese, hogy valami olyannal kezdjen, amiben egyetért Orbán Viktorral. Amiben nem ért vele egyet, az az, hogy nem a Nyugat áll háborúban, hanem Oroszország, vagyis Oroszországot kéne meggyőzni a békekötésről.
"Nehéz azt elhinni, hogy önt átverték" - közölte ezután arra reagálva, hogy bár Orbán most bírálja a szankciókat, de mindet megszavazta az EU-ban. Azt pedig nem hihette, és biztos nem mondták neki, hogy a szankciók egyik pillanatról a másikra véget vetnek a háborúnak. Ezután az előtte szóló Ungár Péterhez hasonlóan az alternatívákat kérte számon Orbánon, hogy ha nem szankciókkal, akkor hogyan lehetne a háború feladására bírni Oroszországot.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az infláció jóval a háború előtt szaladt meg, és hogy a kormány ugyan tudta, hogy válság közeleg, mégis ezekkel a hazugságokkal kampányolt. "Nem lesz adóemelés, sem megszorítások, és a rezsicsökkentés marad. Mindháromról kiderült, hogy hazugság volt" - mondta. Példaként felhozta, hogy 450 ezer katás adózónak emelte meg a kormány az adóterheit. Volt akinek 20-ról 38 százalékra növekedett az adóterhe, miközben az extraprofitra kivetett adókat az érintettek lakosságra áthárították.
Szabó elsorolta, hogy a kenyér, a burgonya és a vaj ára is 100 százalékkal nőtt, kétszeresére nőtt a villanyár, hétszeres a gázár, és közben a nyugdíjak csak 9 százalékkal növekedtek. Eközben 164 ezer forint az átlagnyugdíj, egy pedagógus húsz év munkaviszony után 230 ezer forintot visz haza, miközben a miniszterelnök 3 milliós fizetését meg lehetett emelni, Varga Judit pedig összesen 4 millió forintot vihet haza.
A kormány az energiahatékonyság problémáját is elhanyagolta, vetette Orbán szemére Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka. Bírálta az energiaáremelést is, mondván a kormány által meghatározott átlagfogyasztást kétmillió háztartás haladja meg. Azt se érti, hogy miért emelték 70 forintra az átlagfogyasztás felett az áram árát, ha azt Paks 12 forintért termeli, és az erőmű kapacitása bőven fedezi a lakossági fogyasztást. "Miért nyerészkednek a paksi árammal" – kérdezte. Emellett ő is követelte az energiaárakat sújtó áfa csökkentését. Emlékeztetett rá, hogy az MSZP kormányzása idején 5 százalékra csökkentette a távhő áfáját. "Ha az MSZP képes volt rá, talán önök is azok lehetnek" – mondta.
"Most akkor a saját döntéseik ellen tiltakoznak?" – kérdezte a Momentumelnök-frakcióvezető, Gelencsér Ferenc, aki szerint a szankciók igenis működnek, ezt mutatja a háború alakulása is, de béke csak akkor lesz, ha Ukrajna megvédi honvédő háborúját a háborús bűnösök ellen. Szerinte a kifogások ideje lejárt: "Tizenkét éve kétharmaddal kormányoznak, sőt uralkodnak. Ne nézze le a magyar embereket, és ne állítson valótlant. A rossz gazdasági mutatókért csak Önt és kormányát terheli a felelősség. Az infláció már jóval a háború előtt fellendült Magyarországon. Önök mégis elosztogatták a fél államkasszát, mert fontosabb volt a választási győzelem, mint az ország stabilitása."
A kormánypárt képviseletében Kocsis Máté frakcióvezető szerint ugyanazt a gonosz kampányt folytatja az ellenzék, mint a koronavírus idején, és egy kérdés maradt csupán, hogy miért nem hagynak fel végre az "országellenes" politikával. Legalább az uniós megállapodás idején tegyék meg azt a gesztust – tette hozzá a frakcióvezető –, hogy hallgatásukkal segítenek, és így az egészségügyi dolgozók és pedagógusok is megkaphassák a nekik járó támogatásokat.
Kocsis felrótta Szabó Tímeának, hogy nem mond igazat, mert összemos dolgokat. Hiszen 11 ezer különböző szankció van életben, de a Fidesz nem szavazta meg az energiaszankciókat, "csak a határozatot, ami utalt rá", és nekik azt ígérték Brüsszelben, hogy azok működni fognak. A frakcióvezető a felszólalása utolsó blokkjában kijelentette továbbá, hogy Gyurcsány.
"Megkínzott, majd megölt gyermekek, családapák és családanyák sírja fölött azt mondja a magyar kormányfő, hogy az életben maradottak nyújtsanak békejobbot. Azt mondja, hogy ne büntessük a gyilkost" - kezdte felszólalását a DK vezérszónoka, Gyurcsány Ferenc, aki "undorítónak" nevezte, hogy a magyar kormány tagjai hivatalosan találkoznak az orosz vezetőkkel. "Magyarország nem becstelen, mai vezetőik azok" – mondta, és arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány tagjait a háború után a rongyemberek között fogják végigtartani. A történelemkönyvekben lesz egy fejezet, mondta. "Rongyemberek, kettőspont. Az önök neve pedig ott lesz felsorolva a kettőspont után" – mondta.
"Miután Putyinnak szalutál, letérdel Brüsszel előtt" – mondta Orbánról, utalva az EU-val most kötendő alkura, aminek a tétje 7,5 milliárd euró támogatás. Azt is mondta, hogy enélkül a pénz nélkül technikai államcsőd fenyegetne, mert leapadt a valutatartalék. "Szánalmas kormányunk és kormányfőnk van. Nagy száj, kis [hosszú hatásszünet] tehetség" – zárta felszólalását.
A baloldal a háború oldalán áll – szűrte le Orbán az ellenzéki felszólalásokból; ezzel kezdte legalábbis viszonválaszát, miután végighallgatta a frakcióvezetők felszólalásait napirend előtti beszéde után.
A Mi Hazánk frakcióvezetőjére, Toroczkai Lászlóra Orbán úgy reagált, hogy a szankciókat hathavonta szavazzák meg: a nemzeti konzultáció épp ezért időszerű, mert újabb és újabb meghosszabbítások előtt állunk. Hozzátette, hogy Magyarország az olajszankciókat nem szavazta meg – Magyarországra, Szlovákiára és Csehországra vonatkozik a kivétel, mert ide olaj csak vezetékeken keresztül érkezik. Azt is leszögezte, hogy a nukleáris energiát érintő szankciók magyar kezdeményezésre nem kerültek napirendre. "A többi szankciót megszavaztuk – folytatta Orbán –, mert nem érintik olyan súlyosan a magyar gazdaságot, és az uniós egység is fontos."
Elmondta, hogy a rendszerhasználati díjak azért léteznek, mert a megújuló energiaforrásokat rá kell vezetni a rendszerre – így támogatjuk a zöldenergiát, napenergiát. Az ÁFA-csökkentés sem észszerű javaslat szerinte: az így befolyó pénzeket a rezsicsökkentési alapba csatornázzuk, enélkül nem tudnánk fizetni a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig sem. A vagyonadót nem támogatják. Kifejtette, hogy a távközlési cégek és bankok, kereskedelmi hálózatok fizetik az extraprofit-adót, és ezekben a szektorokban még mindig meghatározó a külföldi tulajdon. Arról is beszélt, hogy a roma-felzárkóztatási programra szükség van, mert "folytatni kell a magyar cigányság felzárkóztatását a középosztály útján".
Ungár Péternek válaszul azt üzente, hogy sokat tettek az orosz energiafüggőség felszámolásáért. "A Gyurcsány kormány által eladott 25 százaléknyi MOL-részvényt nem voltunk hajlandóak eladni, hanem visszavettük; 2010-ben két gáz-interkonnektor működött, ma hat, és a stratégiai jelentőségű gáztározókat is visszavásároltuk" – mondta a miniszterelnök. A szélenergiáról vita van a kormányon belül, mondta Orbán, de ez még nem dőlt el. Szerinte azonnali tárgyalásra van szükség az USA és Oroszország között a békéről. Nem ismerik a nemzetközi politikai realitását azok, tette hozzá, akik azt hiszik, hogy Ukrajna és Oroszország fog tudni megállapodni a békéről.
Gurmai Zita széteső társadalomra való utalására azt reagálta, hogy szerinte politikustársa összekeveri az országot a Magyar Szocialista Párttal. Szabó Tímeának címezve kijelentette, hogy a kata-döntéssel nem emelték az adót, hanem épp ellenkezőleg, csökkentették. Gelencsér Ferencnek azt mondta, hogy ők nem elosztogatták a pénzt, hanem visszaadták a nyugdíjasoknak az elvett 13. havi nyugdíjat – támogatták a 25 év alattiakat az adókedvezménnyel, akiket állítólag a momentumosok is támogatnak, és megemelték a minimálbért. Arra a felvetésre, hogy nem szabad tárgyalni az oroszokkal, Gelencsérnek azt üzente: "Át fogom adni az üzenetét Macron elnöknek és Scholz kancellárnak, akik rendszeresen tárgyalnak az oroszokkal."
Végezetül Orbán utalást tett arra, hogy azért támogatja a háborút a baloldal, mert törvénytelen támogatást fogadott el külföldről az ellenzék a választási kampányban: "Aki fizeti a számlát, az kéri a nótát."
(Forrás: 444, MTI)