Péterfalvi a Pegasus-ügy vizsgálatában az Amnestyre mutogat

„Egy csomó vizsgálatot elvégeztünk, gyakorlatilag minden megvan, csak az Amnestyre várunk, hogy tájékoztatást adjanak, de nem együttműködők a hatóságunkkal” – mondta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, akit arról kérdeztek, hogy több időpontmódosítás után mikor zárja le végre a Pegasus-ügy augusztusban indított vizsgálatát.

A NAIH azután kezdett bele a Pegasus-kémprogram magyarországi felhasználásának körülményeit, jogszerűségét feltárni hivatott hatósági ellenőrzésbe, hogy nemzetközi oknyomozás eredményeként júliusban a Direkt36 megírta: magyar célszemélyek ellen is használhatták a hazai állami szervek, titkosszolgálatok az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. 

A botrány az, hogy nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai megfigyelésére – használhatták a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele.

Hátráltató tényező

Péterfalvi először november elejére ígérte a vizsgálat lezárását, aztán még 1-2 hetet kért, végül azt mondta, nem is látja a végét. Most ismét megkérdezték az elnököt, aki ezúttal már konkrét hátráltató tényezőt említett, amely miatt nem haladnak, méghozzá az Amnesty International jogvédő szervezetet.

Ők azért kerülhetnek képbe, mert a nemzetközi oknyomozó kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jutott hozzá. (Az Amnesty techcsapata, a berlini Security Lab vizsgálta a telefonokat, azonosította a Pegasus nyomait.) Az adatbázisban mintegy 300 magyar „célpont” telefonszáma van, a számok tulajdonosai közül többet már azonosítottak, és bizonyították, hogy telefonjukra feltelepítették a Pegasust.

A NAIH elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, konkrétan ezt a mintegy 300 magyar telefonszámot tartalmazó listát szeretné látni. Hozzátette: „a legkevésbé az izgat, hogy honnan van meg a lista, de az az állítás, amivel a vizsgálatunk során eddig találkoztunk, hogy senkinél nincs, az életszerűtlen”. Péterfalvi szerint „nem együttműködő” az Amnesty, pedig egyenként utána akarnak járni a megfigyelések jogszerűségének.

 

Tüntetés a megfigyelés ellen július végén

Fotó: Pálinkás János / Klubrádió

 

„Félreértés, vagy más, de érdekes”

A hvg megkérdeztük az Amnesty International Magyarországot is. Demeter Áron, a szervezet magyarországi programvezetője a portálnak azt mondta, visszautasítják, amit Péterfalvi állít (hogy akadályoznák a vizsgálatot), mert megpróbáltak segíteni, de a listát nem tudják átadni, mivel nincs náluk, és soha nem is volt. Demeter Áron elmondta, a NAIH-elnök első levelében valóban a 300 tételes magyar Pegasus-célpontok listáját kérte tőlük. „Csakhogy mi nem vagyunk adatkezelők, nincs nálunk a lista és nem is volt” – mondta Demeter, aki szerint ezt meg is írták Péterfalvinak, miközben megadták neki a nemzetközi központjuk, a londoni iroda elérhetőségeit, javasolva, hogy ott próbálkozzon.

Még két levélváltásuk volt, Péterfalvi újra és újra a listát kérte, legutoljára már Demeter szerint „meglehetősen pikírt stílusban”, pedig újra és újra közölték, hogy nem tudják átadni, ami nincs náluk. Hozzátette: hiába adták meg a londoni központ elérhetőségeit, úgy tudja, a NAIH-elnök velük máig nem vette fel a kapcsolatot. A programvezető megjegyezte: “nem tudom, hogy félreértés, vagy más az oka, de mindez érdekessé teszi a NAIH-vizsgálatát.”

Két jelentésváltozat

Péterfalvi a hvg-nek arról is beszámolt, hogy tulajdonképpen két jelentésváltozat készül. Mint mondta, „a megállapítások jelentős része, ami konkrétum, az minősített adat, de mivel nem szeretnénk egy olyan jelentést közzétenni, aminek a nagyja feketével ki van takarva, lesz egy nyilvános rész, benne a főbb megállapításokkal.”

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)