Reagált a kormány az EB jogállamisági javaslataira

Magyarország minden vállalását teljesítette és folyamatosan egyeztet az Európai Bizottsággal, mégis folytatódik a nyomásgyakorlás – így reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentésére.

Az Európai Bizottság elfogadta azt a 2023-as jogállamisági jelentést, ami 27 tagállamra vonatkozik, köztük Magyarországra is –erről Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa és Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke nyilatkozott a szerdai sajtótájékoztatón.

Először fordult elő, hogy megvizsgálták azokat az ajánlásokat, amiket múlt évben adtak, és erről írásos visszajelzést is adtak. A 2022-es ajánlások kb. kétharmada meg is valósult, igaz, nagyon eltérő sebességgel. Az ajánlások mellett más eszközök is rendelkezésre állnak a jogállamisági esetek tekintetében: ilyenek pl. a kötelezettségszegési eljárások, illetve az újraépítési terv. "Ez különösen fontos Lengyelország és Magyarország tekintetében" – mondta Jurová.

Radikális visszalépést sehol sem láttak, "az EU egy stabil demokrácia", de a Bizottság értékelése szerint további reformokra van szükség a tagállamokban, és a rendszerszintű kockázat bizonyos tagállamokban továbbra is fennáll.

Négy területet vizsgáltak szorosan a jogállamisági jelentés során: a nemzeti igazságügyi rendszereket, az antikorrupciós rendszereket, a médiapluralizmust, valamint az intézményi ellenőrzéseket és egyensúlyokat. Az elemzés során arra jutottak, hogy bár van Magyarországon előrelépés, még mindig lesújtó az összkép.

A bizottság hosszú listát adott újabb ajánlásokról, amelyeknek teljesítését majd a jövő évi jelentésben értékelik. A bizottság addig azt várná, hogy Magyarország

• Vezessen be mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének növelésére;
• hozzon olyan szabályokat, amelyek növelik a közszolgálati média független irányítását és szerkesztői függetlenségét;
• fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják a állami reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását;
• teremtse meg a környezetet arra, hogy a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások eredményesebbek legyenek;
• számolja fel a civil szervezetek működését akadályozó szabályokat, például a bevándorlási különadó kivezetésével.
• fogadjon el új szabályokat a lobbizással kapcsolatban, csökkentse a forgóajtó jelenséget (amikor ugyanazok az emberek szabályoznak egy szektort, akik korábban abban dolgoztak vagy később abban terveznek elhelyezkedni), és fejlessze tovább a vagyonnyilatkozatok rendszerét;
• és javítsa az ügyeletelosztási rendszert az alsóbbszintű bíróságokon.

A magyar kormányzat közleménye a nem teljesített EU-s ajánlások hosszú listájára egyáltalán nem reagált, ehelyett felsorolták, hogy szerintük mi minden áll "Brüsszel újabb  Magyarországot támadó jelentése" mögött, majd követeli az EU-s pénzeket:

"Azért támadják Magyarországot, mert nem állunk be a háborúpártiak sorába. Nem akarunk migránsgettókat. Visszautasítjuk a rezsicsökkentés eltörlését. Meg merjük kérdezni az Európai Bizottságot arról, hogy hol van az a rengeteg pénz, amit Ukrajnának adtak. Netán a magyarok pénzét adták oda?" – fogalmaztak. 

(Forrás: Telex, hvg.hu)