Strasbourgi bíróság: nem fogvatartás a tranzitzóna

A döntésről a Magyar Helsinki Bizottság honlapján számolt be, azt írták, Iliasnak és Ahmednek, bangladesi ügyfeleiknek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Megsértették emberi jogaikat, amikor a hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. A Nagykamara szerint is ez azzal a veszéllyel járhatott volna, hogy újabb kiutasítások („láncvisszaküldés”) nyomán akár kínzás és embertelen bánásmód fenyegette őket.

Ugyanakkor a Nagykamara nem tekintette fogvatartásnak őrizetüket. A civil szervezet elhibázottnak tekinti a strasbourgi ítéletnek ezt a részét, és ezután is folytatja jogi küzdelmét ártatlan gyerekek és szüleik önkényes bebörtönzése ellen – írták. 

Az ügyben már született egy ítélet, 2017-ben, amely fogvatartásnak minősítette a tranzitzónás őrizetet. Ezt azonban a kormány megfellebbezte, így került a Nagykamara elé az eset. Úgy értékeltek: a testület csütörtökön az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetőnek találta olyan emberek fogvatartását, akik valójában nem tudták szabadon elhagyni a tranzitzónát. Személyes szabadságukat csak annak árán nyerhették volna vissza, ha lemondanak egy másik alapvető emberi jogukról, a menedékjogról. A tranzitzónából Magyarország irányába nem léphettek ki, szögesdrót és fegyveres rendőrök állták útjukat.

A Nagykamara érvelése feltűnően ellentmondásos a Helsinki Bizottság szerint: az ítélet egyszerre állítja azt, hogy csak az számít, hogy Szerbiában milyen körülmények várták volna a kérelmezőket, és azt, hogy a Szerbiából továbbküldésből eredő veszélyeket is vizsgálni kellett volna.