Száz ponttal emelte az alapkamatot az MNB

Az orosz-ukrán háború jelentette kockázatokra hivatkozva (miután a március 8-i nem kamatdöntő gyűlésen változatlanul hagyta) száz ponttal emelte meg az alapkamatot a jegybank. Így a jegybanki alapkamat 4,4 százalékra emelkedett, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.

Az MNB testülete a februári ülésén az alapkamatot 3,4 százalékra emelte az addigi 2,9-ről, emellett az egynapos betéti kamatot is 3,4 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,4 százalékra emelte. Januárban szintén 50 bázisponttal 2,9 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.

A jegybank a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság következtében megindult erőteljes infláció fékezésére kezdte emelni az alapkamatot.

Kedden a jegybank volt alelnöke Bodnár Zoltán a Klubrádiónak azt mondta, hogy az MNB megkésve ugyan, de felismerte az inflációs mutatók romlása jelentette kockázatot, ezért hozzákezdett a kamatemeléshez. Hangsúlyozta azonban hogy a kormány költségvetési politikája ezt nem követte.

A beszélgetést követően a Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta Szegeden, hogy a háború előtt 2022-re is jóval 5 százalék feletti gazdasági növekedésre számítottak, de most át kell írni a terveket, ezzel viszont már megvárnák a választást, mondta a pénzügyminiszter. Szerinte a választás után a legfontosabb lépés a magyar államháztartás a háború okozta gazdasági nehézségekhez és károkhoz igazítása lesz.