Szijjártó szerint nem a magyar kormány dolga, ha Magyarország által is fizetett európai forrásokból szállítanak fegyvert Ukrajnának

A Transtelex Kolozsváron kérdezte meg a Szijjártó Pétertől, vajon hogy fér össze a kormány azon álláspontjával, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, az a tény, hogy részese az Európai Békekeretnek, és így részese a közös fegyverbeszerzésnek és -szállításnak is. Szijjártó lapunknak azt nyilatkozta, a magyar kormány döntése világos: nem szállítanak, nem engednek át fegyverszállítmányokat Magyarország területén, ellenben más európai országok másképp döntöttek. Ez azonban szerintük nem az ők dolguk, ezek az országok ezért az állampolgárjaiknak tartoznak felelősséggel.

Íme a portál videója:

„Az Európai Békekeret közös európai költségvetési forrás, amelyből az Európai Unió három alkalommal fél-fél milliárd eurót arra szánt, hogy kifizesse a fegyverszállítás költségét azoknak a tagországoknak, akik fegyvert szállítanak. Ez abból a szempontból nem a mi dolgunk, hogy mi nem szállítunk fegyvert, nem is kérünk erre pénzt, ugyanakkor mi nem gátoljuk meg a többieket abban, hogy másképp döntsenek, mert az az ők dolguk. Mondhatnám, hogy halkan, de erőteljesen teszem hozzá: ugyanezt a tiszteletet várjuk el mi is a döntéseinkkor, ugyanúgy ők se kommentálják, minősítsék, kritizálják a döntéseinket” – válaszolta Szijjártó.

Egyébként az EU 500 millió eurót különített el Ukrajna ilyen irányú támogatására. Ebből 450 millió eurót fordít fegyverek beszerzésére, és 50 millió eurót például orvosi eszközökre. Minderre a forrást az Európai Békekeret biztosítja, amelynek létrehozásáról tavaly márciusban döntöttek a tagállamok, magyar részről éppen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt jelen a határozat meghozatalánál. Az Európai Békekeret költségvetése 2021 és 2027 között 5 milliárd euró, ennek tíz százalékát költik Ukrajna katonai megerősítésére – írta korábban a HVG.

Felgyújtott levélszavazatok

A cikkben kitérnek arra is, hogy a választás előtt kidobott szavazólapokat találtak az erdélyi Jedd közelében széttépve, felgyújtva. Szijjártó erről azt mondta, az erdélyi magyarok nem ültek fel a „provokációnak”, és a „baloldal” sem vette el a kedvüket a választástól.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök újságírói kérdésre később megjegyezte, a kidobott levélszavazatokkal kapcsolatban egyelőre sem a román, sem a magyar fél nem tud semmi biztosat. Szijjártó viszont provokációnak nevezte és Magyarországi baloldali ellenzéknek tudta be a dolgot, amelyről „egy magyarországi lap” is beszámolt – utalva ezzel a Telexre –, aminek kapcsán „úgy hallotta”, hogy már egy hónappal előbb megírták a cikket, de elfelejtették újradátumozni. Kelemen pedig hozzátette, hogy szerinte ezzel a levélszavazatokat próbálták diszkreditálni.

A külügyminiszter azonban vélhetőleg rossz forrásból tájékozódott – olvasható a cikkben –, hiszen mint ahogy a Telex közleményében is megírta, a jeddi levélszavazatokról szóló cikket nem is ők írták meg, hanem a Transtelex, és egy technikai hiba folytán az átvételkor visszadátumozódott egy véletlenszerű időpontra, amit amint észrevettek, azonnal javítottak.

(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor)