Telex: Több településen vízhiány alakult ki az agglomerációban

A Budapest keleti agglomerációjában lévő Pécel egyes részein a víztározók kiürülése miatt múlt hétvégén egyszerűen nem folyt víz a csapból – írja a Telex. A város vezetése ezért határozatot hozott a vízfogyasztás korlátozásáról. Ennek értelmében ivóvízzel tilos az öntözés, az úttisztítás, autók slagos mosása vagy például a házi úszómedencék töltése. A polgármester pedig utasítást adott a helyi mezőőröknek, hogy ellenőrizzék a településen a határozat betartását.

Hozzátették: jó pár, főváros környéki településen fennakadások voltak a vízszolgáltatásban. Néhány másik, szintén az agglomerációhoz tartozó településen még nem volt ekkora a gond, a települések vezetői és a helyi vízművek ott csak arra voltak kénytelenek megkérni a lakosokat, hogy mellőzzék a nem létfontosságú vízfogyasztást, tehát ne töltsék fel a medencéket, ne locsolják a kertet, ne mossák az autót, hogy ott ne fordulhasson elő, hogy a vízhiány miatt nem lehet lehúzni a wc-t, vagy nem lehet ivóvizet tölteni a csapnál.

A Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) az ivóvizek lakossági és intézményi felhasználásának korlátozására kérte Budakalász és nyolc másik pilis-dunakanyari település lakóit, miután ellátási gondok jelentkeztek az ivóvíz-szolgáltatásban – közölte Budakalász önkormányzata múlt kedden. A DMRV jelezte, annak ellenére, hogy a vízbázisok és a víztermelő kutak maximális kapacitással működnek, a víztároló medencék vízszintje jelentősen lecsökkent, mivel a korábbi napokhoz képest tovább növekedett a vízfogyasztás. Ezért kérik a lakókat, hogy locsolásra, a kerti öntözőrendszerek működtetésére és úszómedencék feltöltésére ne használják a vezetékes ivóvizet, és kánikula idején kerüljék a nem létfontosságú vízfelhasználást.

De fennakadások vannak Gödöllőn is. Az egyik posztjában azt írta az önkormányzat, hogy június 23-tól június 30-ig a település területén részleges vízkorlátozást rendelt el Gémesi György polgármester. 8 és 21 óra között tilos a locsolás és az autómosás. A korlátozás az autómosókra is vonatkozik, kivéve azokat a szolgáltatókat, ahol vízvisszaforgató rendszerrel dolgoznak. A részleges vízkorlátozásra azért van szükség, hogy a lakosság ivóvízellátása a rendkívüli kánikulában is biztosított legyen.

Nőtt a lakosság, nem fejlesztették a vízügyi infrastruktúrát

Ahogy a Telex felhívja a figyelmet, Pécelen a helyi vízszolgáltató (Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.) kezdeményezte az önkormányzatnál az első fokú vízkorlátozás elrendelését, mivel – bizonyos meghibásodások mellett – a megnövekedett lakosságszám miatti többletfogyasztás miatt nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás. Hozzátették, hogy a felhasználás mértékétől függően nyomáscsökkenés, esetleg vízhiány állhat elő. Részletes tájékoztatójukban azt írták, hogy a megnövekedett vízfogyasztás miatt reggel leürülnek a tárolók, és nincs idejük feltöltődni a délután induló újabb nagyobb felhasználásig. De ha sikerülne egy időre visszafogni a nem létszükségletű felhasználást, akkor rendesen fel lehetne tölteni ezeket.

A helyi vízszolgáltató főmérnöke a portálnak azt mondta, szinte minden évben az első júniusi kánikula idején van csak fennakadás a vízszolgáltatásban, máskor nincs probléma. Amikor véget ér az iskola, és megérkeznek a nagy melegek, az első ilyen hétvégén a duplájára, napi 4000 köbméterre nő a vízfogyasztás, mert nagyon sokan akkor töltik fel a medencéket, és ezt már nem nagyon bírja a rendszer. Szerinte a néhány napos fennakadás miatt még nagyobb kapacitást fenntartani nem igazán éri meg, mert nem fizeti meg senki. Azt tapasztalta, hogy a locsolási, medencetöltési tilalmat egyáltalán nem tartják be az emberek. 

A Budapestről kiköltözők hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a fővárosban mindig van víz, és el vannak képedve, amikor Pécelen fennakadások vannak. A péceli alaprendszer egyébként a '60-as években épült, lejárt az eredetileg tervezett élettartama, bármikor lehet meghibásodás, befektetésre lenne szükség, fel kellene újítani a rendszert.

Egymás után épülő lakóparkok

Pécel lakossága negyven év alatt 8 ezerről 18 ezerre nőtt, amivel az infrastruktúra nem tudta tartani a lépést, máshogy fogalmazva, az állam nem fordított elegendő pénzt erre. A megoldáshoz szükséges beruházást állami segítség nélkül most sem fogja tudni megoldani a település.

A vízhiánynak nagyrészt az az oka, hogy a kutak nem tudták olyan ütemben visszapótolni a tározókban a vizet, mint ahogy a nagy meleg miatt az elmúlt években, évtizedekben jelentősen megnövekedett lakosság használta azt – nyilatkozta a portálnak Horváth Tibor, a város polgármestere. Az előző előtti hétvégén nagyjából háromezer embert érintett a vízkorlátozás Pécelen. 

Horváth Tibor szerint több kútra lenne szükség a városban. Az elmúlt húsz évben öt lakópark épült az agglomerációs településen, és az ezeket építő beruházók nem építettek csapadékvíz-elvezetőt és hasonló, vízgazdálkodás szempontjából fontos dolgokat. A vízhálózat megújítására nagyjából félmilliárd forintra lenne szükség, de nagy baj van a szennyvízhálózattal is, amire további egymilliárd forintot kellene költeni.

Az ország lakossága csökken, a Budapest környéki agglomerációé nő

Miközben Magyarország népessége nagyjából 10,7 millióról 9,8 millióra csökkent csaknem negyven év alatt, addig Budapest úgynevezett metropolisztérségének lakossága nem változott, nagyjából 3 millió maradt. Az arányok azonban eltolódtak. A '80-as évek közepén még 2,1 millió volt Budapest lakossága, ez viszont azóta lecsökkent 1,7 millióra, tehát a metropolisztérség népessége 900 ezerről 1,3 millióra nőtt – foglalta össze Kocsis János Balázs, a Corvinus docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke a Telexnek. Tehát jelentősen nőtt az agglomeráció népessége, bár a metropolisztérség eggyel tágabb kör, abba beletartoznak olyan városok is, mint Székesfehérvár, Tatabánya, Kecskemét, stb. De a szűken vett agglomeráció lakosságszáma is nagyon jelentősen emelkedett.