Závecz: Dél-Alföldön a legerősebb a Fidesz

A Fidesz elmozdult a mélypontról, a decemberi 30 százalék után februárban 31, mostanra 33 százalékra nőtt a tábora a teljes népességen belül – derült ki a Závecz Research közvéleménykutatásából, amelyhez a válaszokat március 2-11. között vették fel. A kutatás szerint tovább erősödött a Jobbik is, tavaly év végén 7, egy hónappal ezelőtt 9 százalékon állt, most pedig 11 százalékosnak mérték.

A hvg.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy a Demokratikus Koalíció 1 százalékkal tudta növelni támogatottságát. 

Ezzel a DK és a Jobbik holtversenyben az ellenzéki oldal legerősebb pártjai. A Jobbik tavaly év végén 7, egy hónappal ezelőtt 9 százalékon állt, most pedig 11 százalékon. A DK februárban a választókorúak 10 százalékára számíthatott, ezúttal 11 százalékra – írja a Telex. Mögöttük a Momentum áll, az előző hónapokéval azonos, 6 százalékos táborral. Az MSZP támogatottsága nem változott, ezúttal is 5 százalékot kapott. A kis pártok közül ebben a hónapban az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékot ért el, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot.

A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy a kevesebb lista aktívvá tesz korábban bizonytalan választókat, bár arányuk e hónapban kisebb a megszokottnál. A kormánypárt mellé márciusban 3 százalék (negyedmillió) választópolgár sorakozik fel, ha a versenytárs a közös ellenzék. Az érintett ellenzéki pártok szavazóinak 95 százaléka a közös listára is voksolna. A lemorzsolódók aránya a teljes népesség arányában 2 százalék, az újonnan érkezőké 3 százalék, s így a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája 37 százalékot kapna, egy százalékponttal többet, mint az összeadott támogatottságuk (ez nagyjából 80 ezres bővülést jelent).

A biztos választók körében, csakúgy, mint a múlt hónapban, az ellenzéki közös lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 47 százalékon.

A 40 év alatti és a negyvenes-ötvenes korosztályok körében egy kicsivel az ellenzék áll jobban (37-34, illetve 37-35 százalékokkal), míg a 60 év felettiek között a Fidesz–KDNP-listának van némi előnye (39 százalékot kapna, míg az ellenzék 37-et). Az iskolázottság sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a listaválasztásokat, mint az életkor. A legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségizettek körében valamivel a kormánypártok erősebbek (37-34-re illetve 40-36-ra vezetnek), míg a szakmunkás képzettségűeknél és a diplomásoknál egyértelmű az ellenzék előnye (37-30 illetve 44-33 a százalékos támogatottsági arányok).

 Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

 

A fővárosban a hatpárti ellenzéknek másfészer több szavazója van, mint a Fidesznek (49%-33%). A megyeszékhelyek kategóriájában összességében kiegyenlítettek az erőviszonyok, az ellenzéknek 37, a kormánypártoknak 36 százaléka van. A közepes és kisebb vidéki városokban a Fidesz az erősebb – 38 százalékon áll, míg kihívója 33 százalékos. A falvakban ezúttal a korábbiaknál szorosabb a verseny: az ellenzék 36 százalékos, míg a Fidesz–KDNP listája 35 százalékon áll.

A közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban egyértelműen az ellenzék vezet – 10, illetve 15 százalékponttal. A Fidesz legerősebb régiója Dél-Alföld, ahol 10 százalékpont előnye van az ellenzéki listával szemben, de Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is 4-4 százalékponttal megelőzi.

A reprezentatív felmérés március 2-11. között készült. Ezer embert kérdeztek meg, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.