Meghalt Horváth Ádám
19/06/2019 21:15
| Szerző: Klubrádió/MTI
Elment a magyar tévétörténet meghatározó, több mint ötven éven át alkotó figurája, Horváth Ádám. Életpályája nem csak sikeres televíziósként érdekes, magántörténetei XX. századi magyar családregénybe illő fordulatokkal és alakokkal teliek.
Elhunyt szerdán Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke hosszan tartó betegség után – tájékoztatta családja az MTI-t. A Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendezőt 89 éves korában érte a halál.
Együtt a tévével
Horváth Ádám a magyar televíziózás egyik legtermékenyebb és leghosszabban alkotó, meghatározó alakja volt. Tévés karrierje szinte egy időben indult a magyarországi televíziózás történetével.
1957-ben került a Magyar Televízióhoz külsősként, előbb Apáthi Imre asszisztense volt, majd a televízió munkatársa, 1959-től pedig rendező. Munka mellett Máriássy Félix tanítványaként elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1965-ben kapott diplomát. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője lett, 1967-ben BBC-, 1968-ban RAI-ösztöndíjas volt, ugyanebben az évben kezdett tanítani a főiskolán televíziós rendezést.
1963-ban ő készítette az első televíziós portréfilmet Székely Mihályról, s ő volt az első színes adás rendezője is 1969. április 5-én. 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője és egyetemi tanár, 1990-ben a tévé elnökségének tagja, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő-műsorvezető-riporter szak vezetője, 1994-től nyolc évig rektorhelyettes, 2005-től emeritus professzor volt.
Szomszédok, Bartók, Hofi
A több mint negyven televíziós év alatt háromezernél is több műsort rendezett, s szinte minden műfajban dolgozott, készített tévéjátékot, sorozatot, portréfilmet, zenés tévédarabot, szilveszteri műsort. Talán a legismertebb és legnépszerűbb munkája az első magyar teleregény, a Szomszédok, amelynél először hat adásra kérték fel, végül háromszázharminckét rész készült 1999-ig, majd a 2004-ben indult sokban hasonló új sorozata, az Életképek. Főbb rendezései közé tartozik még a Háry János, a Psalmus Hungaricus, A fából faragott királyfi, Verdi Rigolettója. Nevéhez fűződik számtalan komolyzenei műsor és koncert, valamint 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése.
Sokszor dolgozott együtt az ország legismertebb humoristájával, Hofi Gézával is, közösen készítették többek közt a Rózsa Sándor-paródiát és a Temetném a munkát című műsort. Egyetlen váratlan belépő erejéig a Szomszédokban is találkozott a szakmai pályájuk (is). Állítólag a sorozat szereplői sem tudták, hogy felvétel közben Hofi toppan majd be hozzájuk.
2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Regényes magántörténelem
Életpályája nem csak sikeres televíziósként érdekes, magántörténetei XX. századi magyar családregénybe illő fordulatokkal és figurákkal teliek. 1930. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. (Az ebből a házasságból származó féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író.) A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki.
Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött. 1944-ben a Gestapo lefoglalta a villát, Ádámot Erdei Ferenc tanyájára menekítették. A háború után öccsével együtt három évet töltött Sztehlo Gábor "gyermekköztársaságában", a Gaudiopoliszban, ahol ő volt a kultuszminiszter.
Sárközi György halála után anyjuk vitte tovább a Válasz folyóiratot, ami felemésztette a villát, így egy zugligeti szoba-konyhás házban kötöttek ki, amely egyszerre volt irodalmi szalon és menedékhely sokak számára. Apját belekeverték a Rajk-perbe, csak 1956-ban szabadult.
1948-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt, de mert fellázadt az oktatás szelleme miatt, egy év múlva kirúgták. 1952-ben sorkatonaként került Forrai Miklós segítségével a Honvéd Együttesbe, leszerelése után is itt maradt, később az együttes karvezetője lett. 1956-ban a forradalom kitörése idején kínai turnén voltak, s hazafelé megtagadtak egy moszkvai fellépést, ezért az együttes nagy részét, így őt is, elküldték. Ezután nem sokkal kezdődött televíziós pályafutása, amivel aztán bekerült a magyar művészet és szórakoztatás történetébe.
Horváth Ádámra a Konkrét 2017. május 15-i adásával emlékezünk. Akkor Böcskei Balázs vendége volt a Konkrétban, és a Szomszédok 30. születésnapjának apropójából hívtuk meg. Nézze meg/hallgassa meg az adást.
Iratkozzon fel YouTube-csatornánkra!