Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Hajrá Fradik!
29/07/2023 13:28
| Szerző: Arató András
Ha nálunk több Fradi lenne, azzal meglepnénk a Hanyatlót. Ha például három akadna belőle, a Klaksvík nézhetett volna, mint a moziban. Persze seperc alatt utánoznának minket, és egy Internazionale – Internazionale rangadón százezer torok üvöltené: hajrá Internazionale!
Orbán szerint „mindannyian tudjuk”, hogy megszűnt Ukrajna szuverenitása.
Szerinte Ukrajnának nincs saját pénzügyi bevétele, nem képes a saját civil életét sem működtetni, nemhogy a háborút. „Az ukránoknak elfogyott az erejük… Adtunk 70 milliárd eurót és nem tudjuk, hova került” – ekként világított rá a helyzetre a megszokott frappantériájával. Európa a teherbíró-képességének a határán van véleménye szerint, és ha Amerika kiszállna az ukránok támogatásából, „Európa is békepártivá válna”.
Adtunk 70 milliárdot – vajon kit takar a többes szám első személy? Megtudtuk erre is a választ az Első Személytől: Ukrajna támogatásával párhuzamosan a Magyarországnak és Lengyelországnak jogosan járó összeget visszatartják. Tehát az európai polgároknak a Kárpát medence tanárainak a fizetésemelésére befizetett adómilliárdjait kótyavetyélik el a háborúpárti brüsszelek egy nemlétező ország szovjetellenes hadakozására.
*
Bezzeg ’56-ban a Nyugat vigyázott Magyarország szuverenitására, akkor még békepárti volt Amerika is. Képzeljük el, mi történt volna, ha fegyvert szállítanak a magyaroknak! Honunk elvesztette volna a szuverenitását, esélyét a népi demokráciára, és még most is háborúzna a Szovjetunióval. Az Alaptörvényben ez egy kicsit máshogy szerepel, de hát a gránit is csak ember, noha nincs lába, csak-csak megbotlik. Ám ha a mélyebb értelmet sikeresen kutatjuk, rájövünk a párhuzamra. „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.” Más szóval, fél lábon is ki lehet bírni 56 évet és 43 napot nemzeti önrendelkezés nélkül, tehát kidobott pénz az a 70 milliárd euró, nem is értjük, mit türelmetlenkedik itten Ukrajna.
Fegyverszállítások helyett azonnali béketárgyalásokra van szükség, hirdeti folyton és folyvást nemzetünk büszkesége és az ő odaadott szószólói. Kádár János is sikeres béketárgyalásokat folytatott, hiszen nagy szerencsénkre akkor nem állt Soros zsoldjában az Európai Unió, minthogy még nem volt megalapítva, és Euró sem nem volt, ellenben a KGST, a klíring rubel és a Varsói Szerződés képezte a korabeli gránitszilárdságút, ami 12 évvel később a csehszlovák népnek nyújtandó baráti segítségnyújtás alapjául is szolgált. Kádár sikerének kulcsmomentuma volt, hogy őt 56 őszén tárgyalópartnernek a másik fél jelölte ki, amihez még szállító eszközt is biztosított.
*
De mitől is romlik el a Nyugat?
Hagyományos kifejezést használva: mitől hanyatlik a Nyugat?
Csakis és főleg a migránspolitikája miatt.
A kvóták kapcsán elmondta a Pénteki Ember, hogy Magyarország nem fog belemenni semmi ilyesmibe. Kívánja, hogy a „migránspárti” nyugati országok ne járjanak rosszul végső soron, de Magyarország az „ország elromlásának a kockázatát” is olyan nagyra értékeli, hogy nem vesz részt semmi ilyen „kísérletben”.
„Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.”
Ehhez hozzájött még kétszázezer ’56-ban, háromnegyedmillió mostanában, nem csoda, hogy elromlanak. Mi meg virágzunk, mint borvirág az adómentes pálinkától.
Több Fradi kell!
„Ugyan már. Hogyan következett volna akármilyen rossz tavaszi szezonból az, hogy egy Feröer szigeteki csapattól hármat kapunk itthon? Ez nem következik semmiből sem, itt nincs összefüggés. Itt az van, hogy a futballban vannak megmagyarázhatatlan dolgok és a Fradival is ez történt” - ezúttal tévedett a miniszterelnök, amire még visszatérünk.
Ha nálunk több Fradi lenne, azzal meglepnénk a Hanyatlót. Ha például három akadna belőle, a Klaksvík nézhetett volna, mint a moziban. Persze seperc alatt utánoznának minket, és egy Internazionale – Internazionale rangadón százezer torok üvöltené: hajrá Internazionale!
Égett az elmúlt szezonokban a Barcelona, mégsem szólalt meg sem a spanyol király, sem a miniszterelnök, de még a katalán kormányfő sem. Mert ott nem nemzeti ügy a futball, nem az adófizetők állják a klubok költségeit. (Jegyezzük meg, a Barça kétszer is kikapott a Bayerntől, míg a Fradit csak egyszer verte el a Feröer szigeteki szupercsapat).
„A multik árspekulánsként viselkednek” – e megállapítás látszólag nem tartozik szorosan a témánkhoz, de nem árt mindig mindenhol hangsúlyozni. Alacsonyabbak az áraik a magyar tulajdonú áruházláncokéinál, sőt, extraprofit adót is fizetnek a veszteségeik után, mert ezzel bízták meg őket az imperialista háttérhatalmak, azaz a Soros. E manipulatív tevékenységük az egyik oka a Fradi vereségének.
Szóval – még elgondolni is nehéz, hát még leírni – tévedett a miniszterelnök. Ám mégis van összefüggés! Ha ugyanis a nekünk alanyi jogon járó milliárdokat nem kótyavetyélik el holmi agresszióra hivatkozva, és szépen ideadják nekünk, ahogy köll, akár már régen nem egy, nem kettő Fradink lenne, hanem csupa ilyen nevű csapatban fociznának az aranylábú fiúk. És még a Felcsút nevűben is, de ott csak a kiváltságosok.