Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Szarnak, bajnak nincsen gazdája
30/08/2023 19:01
| Szerző: Arató András
Bizony hogy a bajnak van gazdája! A hanyatló Nyugaton, a liberális demokráciákban elavult módon különböző, a kormányoktól betegesen független szervezetek, mint például ügyészségek, bíróságok mondják ki, ráadásul ún. bizonyítások után: te, fiam loptál, csaltál, sikkasztottál, mész a dutyiba.
Ha e társadalomfilozófiai tézist magunk fogalmaznánk meg, ekként vetnénk papírra (megjegyezve, hogy noha billentyűzetet használunk az íráshoz, ám a verbális tartalomhoz jobban illik a papír szó alkalmazása), tehát így írnánk: szxrnak, inflációnak nincsen gazdája. Ám a tételt maga Németh Balázs bocsájtotta az emberiség rendelkezésére, ezért ragaszkodunk a betű szerinti ismertetéséhez.
Nem szeretünk ilyet mondani, amikor a haza valamelyik bölcse gondolatokkal táplálja a hon tudásra éhező családjait, de most mégis megtesszük: Németh Balázs téved. És ilyen nem fordult elő vele hosszú, fáradságos és szépséges híradós pályafutása során. Arra talán volt példa, egy-egy mondatán belül legfeljebb két-háromszor, hogy a tények és a szavakba öntött interpretáció szöges ellentétben állottak egymással, de azok semmiképpen sem nevezhetők tévedésnek, minthogy nyelvünk e szava a gazda képességeinek, informáltságának hiányosságaira utalna, amivel e jeles férfiú kitűnő teljesítménye nem szolgált rá. Hazugságok? Dehogyis! A nép szolgálata mindent felülír, márpedig az egyszerű dolgozó embereknek kifejezetten árt, ha például azt hiszik, a honunkat messze elkerülő migránsok nem veszik el a magyarok munkahelyeit, nem erőszakolják meg asszonyainkat, nem alakítják át templomainkat mecsetté, vagy éppen a kormánynak valamiféle felelősségét kutatná a pénz romlásában. Netán azt vélelmezné (a nép), hogy a dollárbaloldalnak (más néven sorosbérenc, brüsszeliánus liberálisoknak, stb.) nem elsősorban is óvodás gyermekeink nemének dzsenderiánus átalakítása a célja. Ekként válik a köz szolgálatára az állami média, miként egykor a tej: életté, erővé, egészségé.
Tévedett az egykori száguldó riporter a szart és a bajt illetően egyaránt.
Bizony hogy a bajnak van gazdája! A hanyatló Nyugaton, a liberális demokráciákban elavult módon különböző, a kormányoktól betegesen független szervezetek, mint például ügyészségek, bíróságok mondják ki, ráadásul ún. bizonyítások után: te, fiam loptál, csaltál, sikkasztottál, mész a dutyiba. Ami tetézi a bajt, és gyorsítja az összeomlást, az a szabad sajtó, aminél fertelmesebbet elképzelni is nehéz. Képzeljék el, micsoda káoszt okozna, ha nem egyszerre többszáz médiumból tehetné magáévá az istenadta ugyanazt, amit a köz pénzéből közvetlenül finanszírozottaktól már megtudott! Honunkban, a fejlett illiberalizmus alapjainak a lerakása után az embereknek nemcsak a jóléte, hanem a tudása is magasabb szintre jutott a birodalom más tartományaihoz képest. Tudja például hazánk polgára, hogy honunkban ismeretlen fogalom a korrupció, itten a nemzeti bürokrácia megteremtése halad öles léptekkel; tudja a fontossági sorrendet, nem az egyén problémája az első, például az ő csípőprotézisénél sokkal fontosabb egy világbajnoki negyedik hely hétpróbában; tisztán látja, az iskoláinkban a non cogito ergo sum elvének érvényesítése szépen fejlődik, annak ellenére, hogy Brüsszel nem adja ki a nekünk járó zsozsót. Annyiban van mégiscsak igaza az atletikus főszervezőnek, amennyiben országunkban tényleg nincs gazdája a bajnak, mert nincsen baj.
Tekintsük most át a szar tulajdonviszonyainak a helyzetét.
Németh Balázs a tézisét azt követően tette közkinccsé, hogy az atlétikai világbajnokság szervezői megkapták az őket megillető, feltétel nélküli dicséretet a témában második legilletékesebbtől, Németh Balázstól. Hát ki más is tudná a (második) legjobban, milyen kitűnő munkát végeztek, ha nem az, aki maga végezte azt? Miért a második az illetékességi sorban? Nem kérdezed komolyan!
E jeles férfiú – nem győzzük ismételni a jól kiérdemelt jelzős szerkezetet – megható őszinteséggel megvallotta, mi is hajtotta őt olyannyira a (tényektől) független híreknek a megfogalmazásával járó fáradságos munkában hosszú éveken át, és miért vállalta az irdatlan kockázatot a legutóbbi feladatban. (A rizikó-tényezők közül most csak egyet említsünk meg, a szűkös pénzügyi forrásokat, hiszen Brüsszel hibás szankciói miatt négykézláb kellett összekaparni a megvalósításhoz szükséges alig négyszáz milliárdot, ráadásul az új stadion felét még vissza is kell adni.)
Mindezt azért, hogy megvalósuljon a talán gyermekkori álma: ha kolostorba vonulhat, akkor így kiálthatna: révbe érkeztem!
Bizony mondom néktek, a bajnak, szarnak van gazdája. És jó esetben még papír is akad hozzá.