Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Végre megjött nekem!
1/12/2023 08:30
| Szerző: Arató András
"Ez a csúcsmű a jó és a rossz örök harcát mutatja be. Van a Brüsszel nevű Lucifer, aki színről színre bűnbe csábítja az olvasót, ám a katasztrófa bizton elkerülhető, mert a legváratlanabb pillanatban, de mindig időben ott terem a legkisebb testvér, a makulátlan – semmi homoszex –, és megvéd mindenkit, mint Timur és csapata – azt is, aki akarja, azt is, aki még nem ismerte fel, mi a jó neki."
Nagy izgalommal vártam, hogy végre megjöjjön, nem mindegy ám, sorsfordító az ilyen élemedettebb korban is, noha már többször volt ilyen – vagy megjön, vagy nem.
Nem, még nincs karácsony, nem az ajándékok kicsomagolásának közhelyes rezegése emelte a tenziót, a lottószámok alakulásában meg nem vagyok érdekelt, lóversenyt is csak a Sose halunk meg című filmben láttam.
Nem néz ki hülyén viszont az a mű, aminek a tartalmát már ismerem egy ideje, de most végre van belőle saját példányom. Volt régen nekünk Állam és forradalmunk, Kommunista kiáltványunk (pontosabban megidézve: A Kommunista Párt kiáltványa), kisebb kutatómunkával talán még most is fellelhetők valahol a Szikra Kiadó gondozásában megjelent kis füzetecskék, most meg itt nyugszik előttem, frissen kibontva, keretezés előtti stádiumban a
„Nemzeti (itt egy kis trikolór jelzi, melyik nemzeté) konzultáció
SZUVERENITÁSUNK VÉDELMÉRŐL”
Megírtam már, miről is szól, mint a szülő, aki nem képes magában tartani, és elárulja a gyermekének, mit is ad néki karácsonyra. A meglepetés így sem marad el: jé, tényleg azt kaptam! Nem ért felkészületlenül, mert a Magyar Nemzet bátor oknyomozói valahogy megszerezték és jóelőre közzétették a szövegét, sőt, a dizájnját is a műnek – most meg minden kétség kizárva, az és úgy van benne, ahogy a sajtótörténelem reprezentánsa tálalta. De így is maga a boldogság megsimogatni. Nem mondhatjuk, jobb, mint a szex, nehogy fóliába zárják, maradjunk a semlegesebb „kész beszarás” jelzős szerkezetnél.
A Rómeó és Júliának például két protagonistája van, noha más szereplők is nélkülözhetetlenek a végkifejlet eléréséhez, például Lőrinc barát, aki ugyan tele van jószándékkal, csakhogy annyival okosabbnak hiszi magát mindenkinél, hogy abba bele kell pusztulni; Az ember tragédiája látszólag három főszereplős történet, ám ha belegondolunk, közülük csak az egyik hoz valódi döntéseket, amelyek elvezetnek minket az akkor még ismeretlen jövőbe, az illiberális falanszterbe.
Ez a csúcsmű a jó és a rossz örök harcát mutatja be. Van a Brüsszel nevű Lucifer, aki színről színre bűnbe csábítja az olvasót, ám a katasztrófa bizton elkerülhető, mert a legváratlanabb pillanatban, de mindig időben ott terem a legkisebb testvér, a makulátlan – semmi homoszex –, és megvéd mindenkit, mint Timur és csapata – azt is, aki akarja, azt is, aki még nem ismerte fel, mi a jó neki.
A Szerző nagykorúnak tekinti a közönséget, mert minduntalan, azaz tizenegyszer kérdezi meg tőle: Ön mit gondol erről? Nem tegezi le, mint holmi IKEA, hanem tisztelettel önözi. Intellektuális segítséget is nyújt a népnek, sőt, szabad választási lehetőséget kínál fel: pontosan kettőből kell beikszelni a helyes feleletet. Vagy ezt gondolod, vagy azt. Ennél több variáció már tapintatlanság lenne, még ha bátran feltételezhetjük is, a válaszadásra jogosultak tisztában vannak minden szó jelentésével, amelyek közül a szuverenitás, az extraprofit az ő adójával, a migránsgettó, a génmódosítás minden átlagos család konyhájában nap mint nap terítékre kerül vacsora közben.
Az alkotás 11 fejezetes, de tartalmaz egy szimfóniát is, mert Ukrajna 4 tételben üti fel a fejét. Oroszország ezúttal nem szerepel, valószínűleg kerüli a feltűnést.
Ezekben a nehéz időkben, amikor infláció sújtja hazánkat az elhibázott brüsszeli szankciók következtében, a szép kivitelezés mellett ügyeltek a tervezők a rájuk oly jellemző takarékosságra is, ezért kétoldalas nyomtatás mellett döntöttek. Nem sikerült a szabványos A4 formátumba beszorítani a szöveget, merő tapintatból, nehogy a túl apró betűk elolvasása idősebb honfitársaink számára nehézséget okozzanak.
A postaköltség redukálása érdekében egyazon borítékban levél érkezett a miniszterelnöktől is. Ebben ugyan van egy sikertelen hadakozás az egyes és a többes szám használatával – „Brüsszel most újabb veszélyes tervekkel állt elő. Korlátozni akarják hazánk szuverenitását, stb.”, ám ezt a kis malőrt szépen kompenzálja Gyurcsány nevének az említése, továbbá a káoszé, ami a világban ma van.
Van még egy lap az envelopban, amelyiken kéri Magyarország Kormánya, hogy maradjunk kapcsolatban. Itt azonban nem kínál föl alternatív megoldást…
*
Azt még a hülye is látta eddig is, létfontosságú a "nemzeti konzultáció kitöltése", ám Semjén fő vicemagyar elméjének fénye világosságot adott a miértisre. (Szó szerint zárójelben jegyezzük fel az állampolgári kötelezettség teljesítési módjának fizikai valóságát leíró kifejezés mérföldkő jellegét: a nemzeti konzultáció egy olyan valami, amit kitölt az ember.)
Szóval, Magyarország keresztény civilizációját meg kell védeni az Európára zúduló iszlám inváziótól – nem ennek az evidenciának az információtartalma hat revelációként ránk, egyszerű kisemberekre, hanem most végre Semjén állatbaráttól végre megtudtuk, hogyan is tehetünk eleget e kötelezettségünknek: "úgy védhetjük meg (Magyarországot a zúdulástól), ha kitöltjük a nemzeti konzultációt." Sic! És ha ez még lógna is kissé a levegőben, a gondolati ív megkapja mintegy az ő végső célját: ezzel felhatalmazást adunk a kormánynak, hogy "Brüsszelben is meg tudja védeni a keresztény kultúránkat, nemzeti szuverenitásunkat, családjainkat".
A felhatalmazásnak, mint olyannak kitűnő csengése van 1933 óta.