Holnap béke – Józsa Márta jegyzete
Egyre félelmetesebb mértékű sikereket aratnak az ő nyelvükön fogalmazva szuverenista, magukat vátesznek tartó ámokfutók – Magyarországon is. És ennek a következményeit szenvedik el végső soron azok is, akiknek a kétharmaddal újra és újra felszentelt vezetője a békéről papol, miközben kard kirántására buzdítja híveit a vele egyet nem értők ellen.
Megy a szekér… - Rózsa Péter jegyzete
Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette.
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Gábor György: Böjte atya és a kisdedek
4/04/2023 16:35
| Szerző: Gábor György
Böjte atyának igaza van, ez az ítélkezési gyakorlat kétségtelenül a Ceaușescu-rendszerre hajaz, úgyhogy érdemes lenne most a gyermekeket a Klubrádióért és annak valamennyi munkatársáért imádkozásra felszólítani.
Tegnap óta hír, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyerekeket szólított fel arra, hogy imádkozzanak Budaházy György bácsiért és barátaiért, akik le vannak tartóztatva, de az igazságszolgáltatás mondja ki végre az ártatlanságukat. Böjte Csaba tehát a magyar igazságszolgáltatásról feltételezi, hogy ártatlan embereket ítéltek el terrorizmus vádjával, akik éppen csak hogy Molotov-koktéllal és lőfegyverekkel támadtak rá pártirodákra, lakóingatlanokra, robbantásos merényleteket hajtottak végre, szórakozóhelyeket gyújtottak fel és véresre verettek számukra nem szimpatikus politikusokat. Budaházy bácsi és barátai ártatlanságát Böjte atya abban látta bizonyítottnak, hogy költő édesapját egy verse miatt a Ceaușescu-rendszerben több év börtönre ítélték, de ma már tudható, hogy igazságtalanul, amiért a román állam bocsánatot kért Böjte atyától, s azóta havi juttatásban részesítik az atyát, az állam „több pénzt ad nekem havonta – amit el is fogadok –, mint amennyi az én papi fizetésem.”
Én most nem mennék bele abba, hogy Böjte Csaba a mai magyar igazságszolgáltatást a Ceaușescu-rendszer igazságszolgáltatásával tartja analógnak, ez önmagában érdekes és elgondolkodtató vélemény, amit lehet, hogy sokan osztanak. Például épp a mai napon, amikor a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Bírósága elutasította a Klubrádió keresetét, negligálva a bizonyítékokat, a felhozott érveket, a vonatkozó jogszabályokat és a pályázati felhívás „objektivitását”. Böjte atyának igaza van, ez az ítélkezési gyakorlat kétségtelenül a Ceaușescu-rendszerre hajaz, úgyhogy érdemes lenne most a gyermekeket a Klubrádióért és annak valamennyi munkatársáért imádkozásra felszólítani.
Én most máshonnan közelednék ehhez a kérdéshez. Böjte atya ferences rendi szerzetes, ennélfogva nem lenne baj, ha tudna azokról a hozzáadott vallási, szellemi, intellektuális értékekről, amelyekkel a ferences szellem és mozgalom hozzájárult a civilizált világhoz.
Például ismerhetné azt a történetet, talán a leghíresebbet, amelyet a Fioretti, Assisi Szent Ferenc Virágoskertje őrzött meg (XXI. fejezet), s ahol a vérengző, embereket és állatokat pusztító szörnyű fenevadról, a Gubbio környékén tomboló farkasról esik szó. A történet szerint Ferenc nem gyermekek imáját kérte, hanem „Istenbe helyezve bizodalmát”, keresztet vetett, s maga ment a farkas elé, hogy megszelídítse. Nem beszélt a farkas ártatlanságáról, épp ellenkezőleg: felhozta „irgalmatlan gonoszságát”, azt, hogy „megölted Isten teremtményeit… s ezért mint a leggaládabb lator gyilkos, érdemes vagy az akasztófára.” Ám Ferenc valóságos és igazságos békét akart teremteni a farkas és az emberek között, s a vadállat „a Szent iránt való tiszteletből” megfogadta, hogy soha többé nem követ el bűnös cselekedetet. A farkas szelíd báránnyá változott, s attól kezdve nem ártott soha senkinek, Gubbio népe pedig kegyesen táplálta, hogy ne haljon éhen, s még a kutyák sem ugatták meg többé.
Da Böjte atya ismerhetné az egyik legnagyobb ferences filozófust, Roger Bacont (1214-1292), aki az Opus Majus (A nagy mű) című főművében minden tévedés legfőbb forrását a hamis tekintélybe vetett vak hitben, a hamisat konzerváló szokásban, a tapasztalatlan és tudatlan tömeg előítéleteiben és a látszattudásban nevezte meg, amely mögött semmi más, csak – mint írta – a tudatlanság húzódik meg.
Vagy ott volt a másik kimagaslóan tehetséges ferences filozófus, Duns Scotus (1266 vagy 1274-1308), aki egyik munkájában arról beszélt, hogy semmiféle külsődleges ágens nem mozgathatja az ember szabad akaratát, semmiféle politikai tényező nem hathat oda, hogy befolyásolja a gondolkodást és az erkölcsről vallott tételeket, mert ha így lenne, eltűnne a különbség jó és rossz cselekedet között.
Böjte Csaba végül eljutott oda, hogy egy újságírói kérdésre válaszolva „elhamarkodott magánvéleményként” értékelte a gyermekek előtt elmondott álláspontját. Ez mindenképpen jó, de ismét utalnék a fent már említett Fiorettire, Szent Ferenc Virágoskertjére, amelyben az egyik történet (III. fejezet) arról számol be, hogy Ferenc egy „elhamarkodott magánvéleményét” követően miként követelte meg az engedelmesség nevében önnön megbüntetését, hogy fölfuvalkodottsága miatt háromszor tiporjanak torkára és szájára, közben nyomorult, fölfuvalkodott teremtményi mivoltát emlegetve. A parancs, a legkíméletesebb és leggyöngédebb formában, de teljesült.
Végezetül csak annyit, hogy kisgyermekek lelkébe történő efféle brutális eszmei-politikai-ideológiai behatolás, minősüljön az utólag akár „elhamarkodott magánvéleménynek” is, van olyan súlyos, mint a nem létező és senki által meg nem tapasztalt, ám az alkalmazott goebbelsi tömegpszichózis céljait szolgáló propagandaőrület, amely óvodás korú gyerekeken végrehajtott nemi átalakító műtéteket imaginál.
