A közpénzlöket után az orvosok is a magánegészségügybe mehetnek
9/10/2024 12:49
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Gőzsy Kati
Közpénzlöketet kaphat a magánegészségügy egy tervezett jogszabálymódosítással. Nagyobb szerephez juthatnak az államilag finanszírozott ellátásban a piaci szereplők, ez olvasható ki egy jogszabálytervezetből, ami még több lehetőséget teremthet a magánszolgáltatók számára az állami, közfinanszírozott ellátásban. A javaslat ugyanis a közfinanszírozott szolgáltatók közé beemel egy új kategóriát, amit úgy neveznek: "hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató”. Az ide tartozóktól azt várják, hogy olyan szolgáltatást nyújtsanak a nagyközönségnek, amire, például szakemberhiány miatt, nem képes az állam. Rékassy Balázs orvost, egészségügyi szakmenedzsert faggattuk a Reggeli gyorsban.
"A jogszabály módosítani tervezi a magánegészségügy szerepét a közellátásban. Akkor az a közpénz, az nem a János Kórházba, meg az Uzsokiba fog áramlani, hanem mondjuk a Duna Medical Centerbe" - mondta Rékassy. A szakértő szerint a tervezett jogszabálymódosítással az érintettek lényegében közpénzhez juthatnak a szolgáltatásaik működtetésére. A mostani tervezetből azonban nem derül ki, hogy pontosan milyen feltételek mellett kell a magánszektornak ellátnia az állami finanszírozással oda kerülő pácienseket.
"Itt egyértelműen a magánellátók malmára hajtaná a vizet - mondta Rékassy -, mert arról van szó, hogy bizonyos szolgáltatásokat, akkor most már magánszolgáltatónál is igénybe vehetnénk finanszírozással. Arról nem beszél még egyelőre, nincs kidolgozva, hogy mellé kérhető-e plusz pénz a beteg által." Kérhetnek-e például kiegészítő díjakat az érintettektől, vagy meg kell elégedniük az ellátásáért járó közfinanszírozás összegével. Példaként azt említette: magánellátásban egy csípőprotézis műtét ma már inkább 2,5-3 millió forintba került. A tb finanszírozása egy közkórház részére körülbelül 880 ezer forint. Értelemszerűen a magánklinika azért kér 2,5 millió forintot, mert hát maga a protézis ára, az maga a nagyságrendileg 800.000 forint, tehát nem jönne ki belőle.
Mindenképpen át kellene nézni a közfinanszírozásnak az értékeit Rékassy szerint, és meg kellene állapítani a valós költségeket, és valós költségekkel kellene finanszírozni mindkét rendszert, a közfinanszírozottat, és a magánellátást.
Viszont amennyiben bevonják egyre jobban a magánegészségügyi szolgáltatókat ebbe, annál több szakember fog odaáramlani, és mivel véges a számuk ezeknek a szakembereknek, annál több fog eljönni a közből, most már nagyon oda-vissza rohangálni nem lehet. "Ez is egy félelem - tette hozzá -, hogy el fognak menni az orvosok, habár én orvosok között élve azt látom, hogy nagyon sokan azért maradnak, és elsősorban a fiatalok, akiknek tapasztalatra van szükségük. Tehát egy közfinanszírozott intézménynek még mindig óriási előnye, az a széles szakmai spektrum, a seniorokat is meg lehet kérdezni, ott van az a széles beteganyag, nem csak egyféle műtétet csinálnak, hanem az egyszerűtől a nagyon bonyolult komplexig, lehet tanulni, lehet fejlődni. A közfinanszírozott intézményeknek az orvos számára rengeteg előnye van, persze a pénz és a fizetés, az a magánban mindig jobb lesz, hiszen a magán így akarja vonzóvá tenni az adott munkahelyet. Én most azt látom, hogy egy közfinanszírozott intézményben az elsődleges probléma, az alulfinanszírozottság mellett, az az egészségügyi szakdolgozóknak az alacsony száma. Amiatt látom azt, hogy maradnak el műtétek, vagy nem tud az adott osztály több beteget fölvenni. Ott ülünk reggelente az orvosiban százan, és megnézed ugyanezt a nővérek reggeli megbeszélésén, akkor sokkal kevesebben vannak."
Az állami szolgáltató szakember híján nem fogja tudni ezeket a beavatkozásokat elvégezni. Mint mondta: a kórházak szolgáltatásait erősen korlátozó havi finanszírozási kvóta eleve szűkíti az állami ellátásokat. Maradt az eredeti példánál "nem volt soha, és most sincs mondjuk a valós költsége 3 millió a csípőprotézis-műtétnek. Mivel valóban elszaladtak a költségek, az állam ahelyett, hogy emelte volna és meghatározná tisztességesen, hogy milyen teljesítményfinanszírozást használ a kórházaknak, tehát valós költségen kifizetné ezeket a műtéteket, ehelyett egy külön soron odaadja a vért, és esetleg pótolja szintén külön soron majd ezeket az adósságokat, amiket termel a kórház. Tehát ilyen szempontból életben tartja a közfinanszírozott kórházakat, csak a motivációjukat veszítették el arra, hogy igazából több beavatkozást végezzenek. "