7 kérdés, amely megmutatja, leszünk-e akkunagyhatalom
13/02/2023 19:07
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Egy rövid ideig felcserélődött a megszokott riporter-interjúalany felosztás a Megbeszéljük című műsorban, hiszen Róna Péter közgazdász kérdezett. Mégpedig azokat a kérdéseket tette fel, amelyeket ideális médiakörnyezetben azoknak a politikusoknak kéne megválaszolni, akik akkumulátor-nagyhatalmi álmokat dédelgetnek. A kérdésekre ezúttal a riporter, Bolgár György adott válaszokat azok helyett, akiknek ez lenne a feladata.
A nagyhatalommá váláshoz elengedhetetlen, hogy aki hatalmat akar szerezni, az rendelkezzen azokkal az információkkal, amik az érdemi döntések meghozatalához szükségesek, illetve rendelkezzen ezen döntések végrehajtásához szükséges eszközökkel is. Ha Magyarország és az akkumulátorgyártás kapcsán feltesszük a kritikus kérdéseket, akkor kiderül, a közelében sem vagyunk a nagyhatalmi státusznak – mondta Róna Péter közgazdász, majd elkezdte sorolni a kérdéseket.
1. Kinek a tulajdonában van a Debrecenben alkalmazandó technológia és annak minden további fejlesztése beleértve azokat a fejlesztéseket, amiket a debreceni gyár magyar mérnökei, alkalmazottai hoznak létre?
– Ez mind a CATL elnevezésű kínai cég tulajdonát képezi – érkezett a válasz Bolgár Györgytől. A magyar gyár pedig addig használhatja ezt a lincencet, amíg a CATL ezt engedélyezi neki – egészítette ki Róna Péter.
2. Ki állapítja a termék árát?
– Ismét a kínaiak – felelte a riporter.
3. Ki dönti el, hogy kinek lehet eladni a terméket?
– Orbán Viktor biztosan nem – sejtette a választ Bolgár György.
4. Ki dönti el, hány kínait vagy egyéb külföldit hoznak be az országba és alkalmaznak a gyárban?
– Az állam és a CATL közötti szerződés tartalmazza, hogy a kínaiaknak joguk van behozni az országba annyi és olyan nemzetiségű munkást, amennyit és amilyet csak akarnak – ezt már Róna Péter válaszolta meg.
5. Mi a gyár, illetve a tulajdonosának a felelőssége a várható környezeti károkért, mint például az ivóvíz minőségének a romlása?
– Be kell tartani a magyar törvényeket, szabályokat, különben "komoly" büntetéseket, akár néhány millió forintot is kifizettetnek velük – mondta Bolgár György. Róna Péter ugyanakkor rávilágított, hogy a büntetést nem a külföldi tulajdonos fogja fizetni, hanem a magyar vállalat.
6. A haszon mekkora hányadának kell Magyarországon maradni, illetve mekkora hányad hagyhatja el az országot?
– Ha csak Orbán Viktor úgy nem dönt, hogy a nép nevében lefoglalja a profitot, akkor a kínaik elvihetik a profitot, ahova akarják – fogalmazott meg egy utópisztikus eshetőséget Bolgár György.
7. A fejlett országokban létrehozott akkugyárak várható hozzáadott értéktermelő képessége 50 és 60 százalék között van. A debreceni gyár várható hozzáadott értéktermelő képessége mintegy 20 százalék lesz. Mi következik ebből?
– "Ettől kezdve a beruházás már eleve nem versenyképes a nyugatiakkal szemben, hiszen azok az esetleges Magyarországról jövő konkurenciát egy szerény árleszállítással – amire sokkal nagyobb mértékű hozzáadott érték termelési képesség teret ad – már padlóra tudják vinni a debreceni gyárat" – magyarázta Róna Péter.
A válasz egyértelműen mindegyik esetben, hogy a hatalom nem a magyarok, hanem a kínaiak kezében van – foglalta össze a közgazdász. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ki kellene maradnunk egy ilyen beruházásból, hanem egészen más szerkezetet kellett volna kitárgyalni a kínaiakkal, tette hozzá.
Nevezetesen egy olyan szerkezetet, amit maguk a kínaiak hoztak létre korábban, és ütöttek nyélbe német autógyárakkal – mint például a Volkswagen –, ahol mindegyik esetben a kínaiaknak 51 százalékos döntési joguk van – mondta Róna Péter. Hozzátette, a legvalószínűbb, hogy a CATL éppen azért jött Magyarországra, mert a magyar állam az égvilágon semmi feltételt nem szabott meg a kínaiaktól a beruházással kapcsolatban.
Nem lehet, hogy kényszerpályán vagyunk? Például amiatt, hogy máshogyan nem jönne be működő tőke Magyarországra, csak úgy, hogy adunk nekik mindenféle kedvezményeket, és nem nézünk szigorúan a körmükre? Ezzel pedig fönn lehet tartani a gazdaság folyamatos növekedését, és azt lehet hirdetni és érezhetővé is tenni a társadalomban, hogy a kormány mindent megtesz a gazdasági növekedés érdekében? – kérdezte a riporter.
Róna Péter szerint a volt szocialista országok mind sokkal nagyobb mértékben fejlődtek, mint a magyar nemzetgazdaság. Mind létre tudtak hozni egy demokratikusnak nevezhető intézményes rendszert, kivéve Magyarországot – tette hozzá. Nem kedvezményeket és a törvények megkerülhetőségét kéne ajánlanunk a külföldi beruházóknak, hanem jogbiztonságot, demokráciát, képzett munkaerőt, működőképes egészségügyi ellátást és jó oktatást – fejtette ki a közgazdász.
Ugyanakkor a magyar társadalom eltűri ezt az ostoba gazdaság- és külpolitikát, amit az Orbán-kormány követ – mondta Róna. "Itt a magyar társadalommal van egy alapvető, nagyon komoly gond, aminek a következményeit most már világosan láthatjuk, és aminek a következményei megnyilvánulnak ilyen esetekben, mint például ez az akkugyár Debrecenben" – nyilatkozta.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. február 13., hétfő 16:20
Riporter: Bolgár György