A beskatulyázhatatlan művészet kihívásai
22/03/2025 06:29
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A regény és címének viszonyától az éppen zajló technológiai forradalom művészetre gyakorolt hatásáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten.
Egy hosszabb szakaszt zártunk le az előző adásban. Több héten át a nyelvpolitika adta az interjúk alapját, minden további beszélgetés annak egy-egy leágazása volt, így bár a nyelvészet jelentette a biztos pontot, szó esett csereszabatos jelképekről, utcabokrokról, többnyelvű színjátszásról, vitaklubokról, a hobbiműsorok magyar változatának előállításáról, Országh László örökségéről, és a Pygmalion-effektusról – a többi között.
Sort kerítettünk a budapesti utcanevek történetének összefoglalására és kedvenc fővárosi hobbink, a közterületek átnevezgetésének megfejtésére.
A 314. epizódban a név-, illetve címadás egy másik, kicsit távolabbi területével kezdtünk el foglalkozni.
Az írók és a műfordítók, néha az egész kötet elkészítésénél nehezebb feladatáról; művük címadásáról volt szó. Van, aki kifejezetten élvezi, ha néhány szóban összefoglalhatja a munkáját, más meg nem is ezzel a szándékkal fog hozzá a névadáshoz.
Rengeteg szempont közrejátszik a döntésben, miközben még arra sincs biztos válaszunk, hogy mekkora jelentősége van valóban a címnek abban, hogy az adott könyv meg tudja szólítani leendő olvasóját.
Barna Imre író, műfordító csak megerősíteni tudta, hogy az említett tényező ismeretlen, ugyanakkor Umberto Eco kritériumaira hivatkozva elmondta, a rövid, frappáns, lehetőleg egyszavas címek a legszerencsésebbek. Kiegészítette a saját véleményével is a fenti pontokat; szerinte fontos, hogy a cím ne vezesse félre az olvasót, sem a cselekményre, sem a stílusra vonatkozóan. Továbbá hozzátette, hogy ő kifejezetten kedveli a talányos címeket.
Mindezek ismeretében talán érthető, miért döntött úgy néhány évvel ezelőtt, hogy a teljes szöveg újra fordításának részeként a régóta Zabhegyezőként ismert kultikus regényt új címmel, az eredeti pontos magyarra fordításával látja el. Így lett Rozsban a fogó.
Egy kevésbé ismert, vagy nem a megszokott helyről, módon ránk találó művészeti alkotás esetében, főleg, ha az tetszik, nagy bajban vagyunk. Hiszen nem biztos, hogy találunk olyan szakvéleményt, amely alátámasztja a tetszésünket. Márpedig nekünk fontosak a címkék, a skatulyák, mondta el a folytatásban Szalay Miklós. A grafikus azt is kifejtette, hogy sokszor ezek között a műfajok között üti fel a fejét a művészet, és ez a rendszer ignorálás zavarba hozza az emberek többségét.
A Pécsi Tudomány Egyetem Intermédia szak oktatójával a következő adásban folytatjuk a beszélgetést, akkor már kitérve a művészet többrétegűségére.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.03.19., szerda 15.00
Riporter: Timár Ágnes