A Budapesten tárgyaló uniós delegáció attól tart, 13 milliárd eurót kaphat a magyar kormány

Tudvalevő, hogy hazánk roppant népszerű célpontja a fogászati turizmusnak, amire már az írek is rájöttek. Az ír Independentben bemutatott friss felmérésben, amit egyébként egy magyar egészségügyi közvéleménykutató végzett, 2550 pácienst kérdeztek. Kiderült, hogy egy kezelés átlagosan 7240 euróval, azaz 2,7 millió forinttal kevesebbe kerül nálunk, mint Írországban, még az utazási és szállásköltségek levonása után is. Egy Írországból Budapestre költözött fogász a saját tapasztalát is megosztotta, miközben hazájában legkevesebb 1000 euró egy fogimplantátum, addig nálunk 290-550 euró között mozog az ára. A legkifizetődőbb persze a kezelést egy nyári vakációzással egybekötni, hiszen a magyar fürdők világhírűek!

Svédországból üzent Szijjártó Péter: botrányos, hogy Kijev szégyenlistára tette az OTP-t a háború finanszírozójaként, miközben a cég semmilyen törvénysértést nem követett el. Amíg a bank ezen a listán szerepel, Magyarország nehezen ül le tárgyalni a következő, 11. európai uniós szankciós csomagról – számolt be többek között a Prensa Latina latin-amerikai hírszolgálat a stockholmi uniós külügyminiszteri tanács ülése előtt elhangzottakról.

Az orosz Krasznaja Zvezda Szijjártó Péter szavait visszhangozza, miszerint Magyarország változatlanul hirdeti a maga béketervét, amelybe továbbra sem fér bele az, hogy fegyvereket vagy egyéb közvetlen segítséget nyújtsanak Ukrajnának az oroszokkal szembeni küzdelmükben, hiába szorgalmazza ennek az ellenkezőjét az Európai Unió. A külügyminiszter ismét bírálta a szövetségeseket, akik szítják a "háborús hangulatot". Kijevet pedig újból elitélte, mivel az ukrán oktatási törvény változatlan formában gyakorlatilag ellehetetleníti a magyar iskolák működését.

A magyar kormány igazságügyi reformcsomagja, amelyet a befagyasztott uniós pénzek feloldása érdekében fogadtak el a fideszes többségű parlamentben, ugyan sok előremutató elemet tartalmaz, azonban mégsem felel meg az uniós elvárásoknak – írja az Euractiv a Magyar Helsinki Bizottságra illetve az Amnesty International értékelésére hivatkozva. Az írás emlékeztet, hogy a kohéziós alap 22 milliárd eurója forog kockán, viszont egyáltalán nem kizárt, hogy ennek egy részét, 13 milliárdot mégiscsak felszabadíthatnak a magyar kormány számára.

A Klubrádiónak nyilatkozó, ma Budapestre érkező brüsszeli delegáció két tagja is elmondta, hogy épp azért fontos számukra ez a három napos vizit, mert feltehetően bizonyítást nyer, az uniós támogatások kiosztására még nem érett meg a helyzet, ugyanis sejthető, hamarosan pénz üti a magyar kormány markát. Ám ezt egyelőre a maga az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottsága és az EP többsége is ellenzi.

A szakbizottság elnökével Monika Hohlmeierrel és a delegáció egy további tagjával, Lara Wolters-szel készült interjúnkat a lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Az Euractiv szerint az EB sem elégedett az eddig megszavazott törvényi változtatásokkal – alapvetően a Kúria és a Bírói Tanács elnökének megválasztásának módja, illetve az Európai Bíróságra történő fellebbezés lehetőségének korlátai miatt. Didier Reynders, igazságyügyi biztos szerint pedig ebben a formában feltehetően még politikai támogatást sem kap a Bizottságtól. Ennek ellenére Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi sajtótájékoztatón már bejelentette, hogy egy hónap múlva elkezdhetnek számlákat küldeni az Európai Uniónak. 

Az orosz sajtó azonnal lecsapott a magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésére arról, hogy Pekingbe utazott, s útjának célja, hogy megvitassák a kínai elnök által korábban felterjesztett béketervet. A Kommerszant beszámol arról, hogy Szijjártó szerint bármilyen is az a béketerv, még mindig jobb, mint a háború folytatása. Emellett a tárgyalások másik fontos kérdése lesz az akkumulátorgyári befektetések menedzselése. Magyarország nem szeretné, ha Európa és Kína kapcsolata elmérgesedne. Ezért nem kockázatként tekint Kínára, hanem egy olyan országként, amellyel az együttműködés óriási lehetőségeket jelent hazánk számára.

Meg kell jegyeznünk, hogy az újság rendkívül merészen ír arról, hogy „időnként a magyar kormány botrányos kijelentéseket tesz Ukrajnáról, ráadásul szoros kapcsolatot tart fenn a Kremllel". Orbán Viktor pedig negatívan értékelte a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a szavait Ukrajna jövőbeni kapcsolatáról a katonai szövetségi rendszerrel. Sőt még azt is beidézik, amikor nem létező országnak titulálta Ukrajnát a magyar miniszterelnök.