"A német kormány menekültpolitikája egyre jobban emlékeztet Orbánéra"
10/05/2023 08:26
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Ursula von der Leyen Kijevben beszélt a 11. szankciós csomagról, amit még ebben a hónapban el akarnak fogadtatni. A német kormány és a tartományok korlátoznák a menekültstátusért folyamodók országon belüli mozgását. A legnagyobb német fegyvergyártót kritizálták a részvényesek értekezletén, amiért Magyarországon fejleszt. A Financial Times elemzése szerint von der Leyen elnöksége alatt visszaesett az Európai Bizottság, a közös piac szabályait védő tevékenysége, a kevesebb ellenőrzés miatt a tagországok maguk töltik ki az űrt, egyre többször, az uniós követelményeknek ellentmondó intézkedésekkel. Nemzetközi lapszemle.
Az Európai Bizottság elnöke Kijevben részletezte az Oroszország ellen tervezett újabb, sorrendben immár 11. uniós szankciós intézkedéscsomag tartalmát. Mint az a bécsi Die Presse által – nemzetközi hírügynökségek jelentései alapján – készített összeállításból kitűnik, Ursula von der Leyen szerint most főként arra kell összpontosítani, hogy érvényesítsék a már elrendelt korlátozásokat, nehezítsék azok kijátszását. Így például szigorítanák bizonyos magas műszaki színvonalat megtestesítő termékek, illetve repülőgép-alkatrészek forgalmának az ellenőrzését, hogy azokat harmadik országokon keresztül se lehessen eljuttatni Oroszországba. Emellett további személyekkel, illetve szervezetekkel szemben rendelnének el szankciókat az Ukrajna elleni háború támogatása miatt. Ezt a 11. csomagot még ebben a hónapban el akarják fogadtatni az EU-tagállamokkal.
Egyre inkább az Orbán-kurzusra emlékeztet a német kormánynak a menedékkérőkkel szemben követett eljárásmódja a hamburgi Die Zeit elemzése szerint. Ez mutatkozik meg például abban, hogy az esetleges későbbi kitoloncolási döntés végrehajthatósága érdekében korlátoznák a menekültstátust igénylők helyváltoztatási szabadságát. Az érkezőket a szövetségi kormány és a tartományok közös egyetértésével a kérelem elbírálásáig központi létesítményekben helyeznék el, és így elkerülhetnék, hogy a kitoloncolás foganatosítása érdekében eljáró rendőrök az illetőnek hűlt helyét találják a bejelentett lakcímén. A szigorítás oka a menekültek számának növekedése: a német tartományok idén akár 400 ezer fő érkezésére számítanak, az ukrajnai menekülteken felül. Miközben a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár politikai irányvonalát a koalíciós partner Zöldek bírálják, a közös szövetségi kormány harmadik tényezőjét jelentő szabad demokraták inkább az Európai Unió külső határvédelmének az erősítésére helyeznék a hangsúlyt, mint fogalmaznak, „akár szögesdróttal is”. Ami a belső határokat illeti, Németország eddig a nyitottság liberális álláspontját vallotta, de ez is változóban van – írja a Die Zeit, és ennek egyik okaként azt jelöli meg, hogy a keleti tartományokban erősödik a szélsőjobboldali, idegenellenes alternatívát jelentő AfD. A cikk idéz egy türingiai zöldpárti politikust, aki azon sajnálkozik, hogy immár egyre több európai kormány hajlik az Orbán-kurzusra a menekültpolitikát illetően.
A német dpa hírügynökség beszámolója szerint Armin Papperger, a düsseldorfi Rheinmetall vezetője a részvényesek online értekezletén arról beszélt: Németország legnagyobb fegyvergyártó cége a legjobb úton halad afelé, hogy ukrán vállalatokkal együttműködésben gondoskodjék Ukrajna páncélos, légvédelmi és lőszerigényéről. A Kijevvel folytatott eddigi megbeszélések sokat ígérőek voltak, és miként a Lynx páncélozott szállító járművet magyarországi üzemben állítják elő, úgy az új fejlesztésű páncélosokat is ukrajnai gyártósoron lehet majd elkészíteni – vélekedett a cégvezető. A dpa tudósítása kitér arra, hogy a részvényesek értekezletén kritikus hangokat is lehetett hallani. Így például a Fegyverkezési Infomációs Iroda elnevezésű németországi pacifista szervezet képviselője szóvá tette, hogy a Rheinmetall azon a Magyarországon fejleszti a hadiipart, ahol a kormány évek óta a demokrácia és a jogállam lebontásán ügyködik.
A Der Spiegel menedzsermagazinja arról közöl alapos áttekintő cikket – nagyrészt a Nemzetközi Valautaalap friss tanulmánya alapján –, hogy lanyhul Kína külkereskedelme: a Németországba irányuló export áprilisban a korábbinál lassabban nőtt, az import pedig kimondottan csökkent. Kína már tavaly érezhetően visszafogta európai befektetéseit, és leginkább csak az autóipari akkumulátor-gyártásra összpontosít. Egy Kínával foglalkozó berlini kutatóintézet tanulmányából az tűnik ki, hogy a kínai befektetésekből főként négy ország profitál Európában: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Magyarország.
A londoni Financial Times azt elemzi, hogy Ursula von der Leyen elnöksége alatt lényegesen visszaesett az Európai Bizottságnak az egységes uniós piac szabályait védelmező tevékenysége: 2020 és 2022 között – vagyis a mostani bizottsági elnök ténykedésének első három éve alatt - 80 százalékkal kevesebb eljárást indított a brüsszeli testület az egyes tagállamok ellen az egységes belső piac sérelme miatt, mint az előző elnök, Jean-Claude Juncker működésének első három esztendejében. Szakértők ezt a Financial Times szerint veszélyesnek tartják, mert ha Európa nem érvényesít egységes piaci szabványokat, akkor a vákuumot az egyes tagállamok fogják kitölteni, ki-ki a maga szabályai alapán. Már most látható például, hogy legfőképpen Franciaországban, de Magyarországon, Németországban, Belgiumban és Lengyelországban is a kiskereskedelemben különböző, az egységes piaci követelményeknek ellentmondó korlátozásokat vezettek be, így például extra terheket rónak a más uniós tagállamból származó termékek forgalmazására.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Címlapi kép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a G7 csoport tagállamainak vezetőivel az ukrajnai háborúról folytatott telefonos megbeszélését követően Berlinben 2022. április 19-én. MTI/EPA pool/Clemens Bilan
