"A cigányság fél, mikor csap le az állam hatalmas keze"
21/10/2023 18:17
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Harmadával kevesebben vallották magukat cigánynak a tavalyi népszámláláson, mint a legutóbbi, 2011-es cenzuson, vagyis hivatalosan nagyjából 100 ezerrel csökkent a létszáma ennek a csoportnak. Horváth Aladárt, a Roma Parlament Egyesület elnökét a Reggeli gyorsban kérdeztük az okokról.
Harmadával kevesebben vallották magukat cigánynak a tavalyi népszámláláson, mint a legutóbbi, 2011-es cenzuson, vagyis hivatalosan nagyjából 100 ezerrel csökkent a létszáma ennek a csoportnak – számolt be korábban a hvg.hu egy, az okokat is elemző cikkben.
Kérdés, hogy valóságos csökkenés, félelem a származás miatti megkülönböztetéstől, példátlan identitásfelszámolódás zajlik, adatfelvételi-módszertani változás történt, esetleg ezek valamilyen kombinációja vagy valami egészen más állhat-e a megdöbbentő statisztika mögött. Ahhoz, hogy erre hitelesen lehessen válaszolni, kutatási adatokra lenne szükség, de már nincsenek ilyenek, így csak a megérzéseimet, feltételezéseimet tudom megosztani – mondta Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke a hét elején a Reggeli gyorsban.
Az első fontos dolog, hogy bizonyos szempontból a 2011-es adat megtévesztő, manipulált adat volt: akkor úgy vallották magukat 314 ezren cigánynak, hogy a népszámlálást megelőzte számos szervezet és több száz cigány kérdezőbiztos részvételével egy erőteljes civil és állami kampány annak érdekében, hogy vállalják fel ezt az identitást, mert ez előnyökkel járhat. Most ez állami oldalról elmaradt, civil oldalon pedig néhányan, például a Roma Parlament is, kifejezetten az ellenkezőjére buzdítottak – hívta fel a figyelmet Horváth.
A 2010-es évek elején más volt a hangulat: akkor egyrészt volt bizalom a Fidesz-kormány felé, hogy a 2008-2009-es romagyilkosságok után a cigány emberek biztonságát jobban garantálni képes, nyugodtabb időszak jön. Másrészt volt egy olyan remény, hogy minél többen vallják magukat cigánynak, annál több célzott európai uniós támogatás érkezik – emlékeztetett a Roma Parlament elnöke.
Azóta szerintem elfogyott a bizalom a kormány felé – mondta Horváth, aki úgy véli, a népszámlálás származásra és vallásra vonatkozó kérdéseire protestként válaszoltak sokkal kevesebben. Az az emberek tapasztalata, hogy "hazugok és képmutatóak" azok a szövegek, amelyek az identitás felvállalásának előnyeiről szólnak. Az Európai Unió támogatásait a "politikai komisszárok és élősködők élték fel", nem a valóban nehéz sorsú emberekhez vagy az őket is segítő egyházi közösségekhez jutottak a források – mondta Horváth.
Annak, hogy ezek a pénzek elvesznek valahol út közben hosszú hagyománya van, az Állami Számvevőszék már az 1995-2005 között romáknak célzott támogatásokat vizsgálva is arra jutott, hogy az egyébként jelentős összegnek a 10 százaléka sem érkezett oda, ahova szánták, nem csatornáztak belőle, nem vezették be a folyóvizet a telepekre – idézte fel a Roma Parlament elnöke, hozzátéve, hogy manapság az akkori támogatás többszörösével történik ugyanez.
Horváth szerint annak, hogy kevesebben lettek a statisztikában, részben oka, hogy van egy tudatosodás a cigányság részéről azzal kapcsolatban, hogy a származás magánügy. Egy olyan államnak, amelyikben nem bízol, ne adj ki érzékeny adatokat – ezt képviselte a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom a tavalyi népszámláláskor.
Sokakban van egy zsigeri félelem is Horváth szerint. "A fizikai lét veszélye is felmerülhet", ha bármikor indítható egy olyan gyűlöletkampány a cigányság ellen, mint amibe 2020 elején kezdett a kormány. Akkoriban a gyöngyöspatai cigány gyerekek szegregált oktatása miatt az állammal szemben megnyert perek kapcsán kezdett el maga Orbán Viktor "keccsölésről" beszélni, meg arról, hogy "bizonyos etnikai csoportok" munka nélkül akarnak pénzt szerezni az államtól – idézte fel Horváth. Egy egész kampány volt felépítve, ha nem jött volna a világjárvány, akkor óriásplakátokon hirdette volna ezt a kormány – tette hozzá.
Horváth szerint a cigányság egyébként nem várja az államtól, hogy stafírungozza ki a közösségeket, csak azt, hogy hagyja őket békén. "Ha nincs gyűlöletkeltés, nem járja át szorongás a cigányság mindenféle társadalmi érintkezését és nem kell attól tartani, hogy mikor csap le az állam hatalmas keze, akkor az emberek teszik a dolguk, nyugodtan élik az életüket" – mondta.
A cigányok félnek látva azt az általános gyűlöletkeltési politikát, ami a kormányt jellemzi, azt, hogy állandó feszültségben tartják a társadalmat, hogy mindig kész legyen valakit lecsapni. Hiszen ez a kéz bármikor rájuk csaphat – mondta a Roma Parlament Egyesület elnöke.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Alább pedig egy korábbi hosszabb beszélgetést – Horváth Aladár nyáron Dési János vendége volt a Reggeli személyben, szó volt a romák képviseletéről, kisebbségi létről és politikáról, a cigányság elnyomásáról.
2023.10.16., hétfő 8:33
Riporter: Szénási Sándor
