„1%
Reggeli gyors

Horváth Aladár: Súlyos a válság, nehéz idők jönnek a cigányságra

21/01/2022 12:25

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Hónapok óta téma a roma szervezetek körében, hogy lesz-e a romáknak képviseletük 2022-től  a parlamentben. Horváth Aladár szerint a cigányok maguktól nem, csak a kormány irányítása alatt tudnak képviselethez jutni, de az ellenzék is megkapta a magáét tőle, szerinte senki nem ült le a komolyan vehető roma szereplőkkel tárgyalni egy esetleges új köztársaságról.

2022. január 21. Reggeli gyors - részlet 22.01.21. Horváth Aladár
08:58
00:00

Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke tavaly októberben egy, a roma közéleti vezetőknek és egyesületeknek szervezett konferencián meglehetősen pesszimista nyitóbeszédet mondott azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a romák képviselete 2022-től az új parlamentben. A Reggeli gyorsban a polgárjogi mozgalom vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben esélye sem volt annak, hogy változzon az a politikai felfogás, ami szerint: 

  • az öntudatos cigányok veszélyesek az államra, mivel komoly választói közösséget képviselnek, így eldönthetik a választásokat,
  • és hogy egy csomó etnikai konfliktus abból lenne, ha valóban felkészült, komoly cigány emberek állnának az etnikai képviselet élére.

Horváth szerint ez a felfogás egy régi nemzetbiztonsági doktrínából származik, és "nem látszik, hogy lehetőség nyílna arra, hogy magunk küldjünk képviselőket" a parlamentbe. Az Országos Roma Önkormányzat egy főt delegálhatna a hónap végéig, mondta, de hozzátette, hogy a nemrég napvilágra került hangfelvételekből kirajzolódó történetből is látszik, hogy "azt nem ők rakják össze, hanem a kormányzat".

 
Horváth Aladár
Forrás: Roma Sajtóközpont
 

Horváth elmondta, hogy a cigány politikai érdekképviseletet szétverték, "bedarálták a Lungo Drom alá, nem lehet saját politikai szervezetük", a pártok pedig szerinte olyan politikusokat választanak, akik "hasonlatosak hozzájuk": nem engedik, hogy befolyásos cigány vezetők politikai szerephez jussanak – jelentette ki Horváth Aladár. Szerinte a pártok nem gondolják, hogy valódi mélyreható változásokat kell elindítani a cigányok helyzetében, holott egy ilyen változás az egész "országra nézvést komoly változásokat eredményezne". Félmillió felnőtt cigány emberről van szó, akiket ha munkába állítanának, akkor már "két roma fiatal ember el tudja érni, hogy az adójából egy nyugdíjas járandósága összejöjjön". Aki ezzel nem foglalkozik komolyan, az Magyarországgal nem foglalkozik komolyan.

2014-ben volt egy kezdeményezés, hogy egy magyarországi cigány párt révén jussanak a romák képviselethez, de "a többes jelöléssel a Fidesz komolytalanná tette", majd egy csomó pénzt adott, amivel pedig korrumpálta 2014-ben, majd 2018-ban is, úgy, hogy semmilyen következménye nem volt annak, hogy a vezetők mire fordították ezeket a pénzeket. Horváth szerint ugyanis az volt a cél, hogy rövid pórázon tudják tartani ezeket a szervezeteket és vezetőiket. Így történt, hogy a Magyarországi Cigánypárt eljátszotta, hogy országos lefedettségű, erős befolyással bíró szervezete legyen a cigányságnak.

Horváth szerint mára "sajnos" nem lehet politikai beavatkozások nélküli helyzetet teremteni, ezért tavaly év végén a Népszavában közölt írást, amelyben az ellenzéktől azt kérte, hogy az alkotmányozási folyamatban, "ha lesz egy új köztársaság, akkor annak egy sarkalatos pontja legyen, hogy a politika ne használja fel a cigánykártyát, ne avatkozzon bele, na akarja irányítani a roma civil szférát", ezzel elősegítve, hogy előjöhessenek a becsületes, diplomás cigány emberek, "hogy ne csak a rovott múltú, a belüggyel jó kapcsolatot ápoló emberek legyenek".

Horváth szerette volna, ha az ellenzéki összefogás képviselői leültek volna velük tárgyalni, azokkal, akik értenek a politikához, a szakpolitikához is, hogy mondják el, mit javasolnak, milyen kormányzati konstrukció legyen. Szerinte az ellenzéknél azok gyűltek össze, akik "a pártokhoz somfordálnak", és ott próbálnak valamilyen pozíciót maguknak.

Horváth szerint súlyos a válság, nehéz idők jönnek a cigányságra, ezért jó lett volna, ha az új elit, a kormányzásra készülő politikusok leülnek velük. "Ez nem történt meg, nem értem őket" – mondta. A javaslatok között említette, hogy jó lenne, ha egy demokratikus parlament eltörölné az 5 százalékos bejutási küszöböt, és akkor egy kisebb párttól, etnikai listáról is több képviselő bekerülhetne a törvényhozásba. A polgárjogi aktivista szerint ha szabadon dönthetnénk, és civil szervezetek is jelölhetnének, hatvanezer szavazatonként egy képviselő bejutna az országgyűlésbe.

Azt látja, hogy miután áprilisban a cigányok majd nem tudnak kire szavazni, "a kutyáknak se kellünk", "megspórolhatatlan egy európai polgárjogi párt létrehozása, amelyben cigány, nem cigány magyar emberek az egyenlő jogokért, az erőszakmentes együttélésért, integrációért szövetséget alkotnak".

A beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Reggeli gyors/Interjú Horváth Aladárral
2022. január 21., péntek 07.35
riporter: Pálinkás Szüts Róbert