A demokrácia él és virul? Vagy inkább új Kossuth kellene?

Az emberi jogokért való küzdelem és a rasszizmus elleni harc nemcsak erkölcsi tartást adott az Egyesült Államoknak külföldi megítélése szempontjából, de segítette megnyerni a hidegháborút is – írja az The Atlantic folyóirat elemzése, ami ezúttal azért nagyon érdekes, mert rögtön a felvezetésben kiderült, hogy mi köze van Martin Luther Kingnek az '56-os magyar forradalomhoz. A vidéki iskolák országos bizottságában 1956 decemberében tartott beszédében ugyanis kitért Martin Luther King az 56-os eseményekre. „Gondolataim az Atlanti óceán túlsó partján járnak, ahol a demokráciáért vívott lázadást elfojtották” – mondta MLK, aki a szovjetek megszállását rettenetesnek nevezte.

Miközben szimpatizált a magyarok szabadságharcával, csöppet sem szimpatizált Eisenhower elnök kormányával. Furcsának nevezte, hogy az amerikai kormány aggályát fejezte ki – ennél többre nem volt képes – a szovjet beavatkozás kapcsán, de egyáltalán nem aggasztotta a feketék sorsa Alabamában vagy éppen Dél-Karolinában. King meggyőződése volt ugyanis, hogy amíg a faji egyenlőtlenség és az emberi jogok kérdését nem képes megoldani a kormány határain belül, addig külföldön sem lesz sikeres a politikája, értve ezen akkoriban kifejezetten az amerikai szerepvállalást a kommunizmus elleni harcban. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy MLK 1956-ban börtönbe került a városi buszokon a szegregáció miatti bojkottja okán.

Ezekben a napokban az Egyesült Államokban ismét előtérbe került Martin Luther King és küldetése a minneapolisi George Floyd meggyilkolása kapcsán. Peter Beinart elemzésében az amerikaiak 56-os sikertelen szerepvállalását kapcsolja össze a kínai problémával. Hongkong és Tajvan kapcsán sem képes a Fehér Ház erőt demonstrálni, fellépni az emberi jogok érdekében, s addig bizony a kínai-amerikai viszony sem rendeződik, illetve Kína dominanciája eldőlni látszik ebben a versengésben – írja a The Atlantic.

Ki lesz az új Kossuth?

Szintén a Floyd halála miatt indult rasszizmusellenes tiltakozások kapcsán hívták fel a figyelmet amerikai történészek Kossuth Lajos, mint szenvedélyes szabadságharcos személyére. A History News Network, a George Washington Egyetem Columbia Intézetének elemzéséből, illetve az ennek kapcsán megjelent könyv ismertetéséből megtudjuk, könnyekig meghatotta az amerikaiakat az 1850-es évek elején ott vigaszt és szövetségeseket kereső Kossuth számos beszéde. Több mint hat hónapon át járta az Államokat, ünnepelve fogadták, bálokat rendeztek a tiszteletére, egyes megyék és városok Magyaroknak nevezték magukat, annyira megihlette őket a szabadságért küzdő magyar politikus. S minden bizonnyal Abraham Lincolnt sem hagyta érintetlenül Kossuth gyújtó beszéde, amelynek néhány fontos gondolata megjelenik későbbi híres Gettysburgi elnöki beszédében, valamint az is nyilvánvaló, hogy a szabadságharc és a rabszolgafelszabadítás eszméjére is meghatározó volt Kossuth hatása.

A mai párhuzam okán a szerző, Tim Roberts megállapítja, hogy a koronavírus alkalmat adott az Egyesült Államok és Magyarország vezetőjének is a hatalommal való visszaélésre, nem beszélve az egyre nyilvánvalóbb párhuzamokról a médiában, a választójogi törvényekben és a migrációs politikában. Amerikának új Kossuth Lajosra lenne szüksége, de vajon ki lesz az? – zárul az elemzés.

Bukott Orbán amerikai híve

A washingtoni magyar nagykövetség gyakori vendége, a rasszista eszméket valló iowai képviselő, Steve King csúfos vereséget szenvedett a republikánus előválasztáson – írja a kanadai Hungarian Free Press. A nagy Orbán-rajongóval Szemerkényi Réka volt nagykövet is szoros kapcsolatot ápolt. A konföderációs zászlóval dekorált irodájában Szemerkényit nem egyszer biztosította arról, hogy mindenben támogatja Orbánt a sátáni Soros György elleni küzdelmében. Trump twitter-üzenetben gratulált kihívójának, Randy Fennstranak, hogy legyőzte Steve Kinget az előválasztáson.

A Jerusalem Post beszámolt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Trump vejével, Jared Kushnerrel minap folytatott egyeztetéséről, amelynek során előbbi biztosította az elnöki tanácsadót arról, hogy apósa Izrael-politikáját Magyarország mindig is támogatni fogja, mert ez lehet a közel-keleti béke garanciája.

Él és virul a magyar demokrácia

Kovács Zoltán a Washington Post szerkesztőjének írt levelet, amit le is hozott a hétvégén a tekintélyes lap. Magyarország nem diktatúra – hirdette az államtitkár a címben, a demokrácia él és virul, és sikeresen leküzdi a kormány az új koronavírust. Az írás George Willnek a cikkére reagál, amelyben úgy fogalmazott a szerző, hogy Orbán Viktor a demokrácia romba döntője. Kovács szerint független a Kúria, amit misem bizonyít jobban, mint a romáknak nemrégiben megítélt pénzbeli kárpótlás a szegregációra adott válaszként. A média sincs elnyomva, hisz úgy bírálja a kormányt, ahogy akarja. És az ellenzék még választást is volt képes nyerni a helyhatósági megmérettetésen, tehát emiatt sem érheti vád a kormányt. Végül felhívja George Will figyelmét arra, hogy a 2018-as parlamenti választásokon a 2002 óta a legnagyobb, 70 százalékos volt a részvételi arány. Ez aligha lehet a jele annak, hogy romba dőlt a demokrácia Magyarországon.