A demokráciára is veszélyes a koronavírus
26/06/2020 07:27
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az amerikai elnök is fegyelmezi a médiát. Erős német vezetés nélkül nincs Európai Unió. A járványhelyzetet használják ki a demokrácia ellenzői. Nemzetközi lapszemle.
Kérdésessé vált a Szabad Európa, illetve a Szabadság Rádió függetlensége – írja korántsem valamilyen orosz állami propagandaportál, hanem az Economist című brit hetilap online kiadása, Szabad Trump Rádió című cikkében, annak a minap közzétett hírnek a kapcsán, hogy leváltották a rádió vezetőjét. Az Egyesült Államokban a Globális Médiaügynökség elnevezésű intézmény felügyeli a szövetségi pénzből külföldre sugárzó médiát, jelesül az Amerika Hangját, a Szabad Európa és a Szabadság Rádiót, a Szabad Ázsia Rádiót, a kifejezetten Kubának szóló Martí Rádiót és még néhány további intézményt. Donald Trump elnök új embert jelölt a Globális Médiaügynökség élére, és a republikánus többségű szenátus június negyedikén jóvá is hagyta jelöltjét, azt a Michael Pack nevű embert, aki korábban az őskonzervatív Claremont Intézet elnöke volt, és közeli barátjának tudhatja Steve Bannont, Trump volt stratégiai tanácsadóját, az amerikai szélsőjobboldal ismert alakját. Pack kinevezése már önmagában elég volt az Amerika Hangja vezetőjének ahhoz, hogy magától lemondjon. Két nappal később az új főfelügyelő menesztette lényegében az összes többi intézményvezetőt, beleértve a Szabad Európa eddigi főnökét is. Az Economist - érzelmes hangvételű írásában – megszólaltatja Sztojana Georgievát, az egyik bolgár hírportál igazgatóját, aki visszaemlékszik arra, hogy nagyapja annak idején titokban hallgatta a rövid hullámon sugárzó Szabad Európát. „Nem csak egy volt a médiavilág szereplői közt, hanem egy ügyet szolgált, ablakot nyitott egy olyan világra, amilyenben majd mi is élhetünk” – mondja Georgieva. Ez a rádió egyébként, mint az közismert, a kommunizmus bukása után nem sokkal beszüntette működését a demokratikus útra lépett európai országok nyelvén, nemrégiben azonban bolgár és román nyelven újraindult, és tervbe vették a magyar adás beindítását is. Az Economist keserű hangon állapítja meg: „a törvény tiltja, hogy a kormány beavatkozzon a hírek összeállításába és a szerkesztői döntésekbe, de az igazgatók elbocsátása világos jelzés”.
Ismét bírálják Orbán menekültügyi politikáját
És akkor most szűkebb kis világunkról. A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség megírja, hogy az Európai Unió Bíróságának kijelölt főtanácsnoka azt javasolja: marasztalják el Magyarország menedékügyi gyakorlatát, mert az nem biztosítja a menedékkérők számára az uniós jog által megkövetelt garanciákat. A kérdés tranzitzónákkal kapcsolatos vonatkozásában egyébként nemrég már ítéletet is hoztak Luxembourgban, aminek nyomán a magyar hatóságok kénytelenek voltak felszámolni ezeket a börtönrácsos intézményeket.
A vírus a demokráciára is veszélyes
A londoni Reuters hírügynökség – a New York Times által is átvett tudósításában – arról ad hírt, hogy volt kormány-, illetve államfők, Nobel-díjjal kitüntetettek és törvényhozók népes, mintegy ötszáz fős nemzetközi csoportja nyílt levélben hívja fel a figyelmet arra, milyen veszélyekkel jár a koronavírus-járvány a demokráciára nézve. A stockholmi székhelyű Demokrácia- és Választássegítő Intézet – rövidítve: IDEA – által kezdeményezett nyílt levélben megállapítják: több ország autoriter rezsimje a válságot a bírálók elhallgattatására használja fel, egyebek közt a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásával. „Lehetnek legitim indokai a vészhelyzeti felhatalmazásnak. Az viszont problémás, ha egy kormány ezt a független média fegyelmezésére használja fel” – idézi a Reuters az aláírók egyikét, Kevin Casas-Zamora volt Costa Rica-i alelnököt. A hírügynökség az IDEA intézet főtitkárának a kiemelése alapján azt írja, hogy például a Fülöp-szigeteken, Magyarországon, Salvadorban és Törökországban foganatosítottak önkényuralmi intézkedéseket.
„Ha Németország nem vállalja Európa vezetését, akkor nem lesz Európa.”
Végül néhány mondat arról, hogy a Politico című amerikai hírportál európai kiadása terjedelmes írásban foglalkozik Németország Európában, az unióban elfoglalt helyéve – azzal, hogy Berlin immár nem vonakodik, amikor a hegemón szerep vállalásáról van szó.
A Politico szerint Németország évtizedeken át tartózkodott attól, hogy nyíltan érvényesítse súlyát az európai porondon, nehogy megsértse bizalmatlan szomszédait. A mostani világjárvány – és az azzal járó hatalmas gazdasági kiesés – azonban rákényszeríti Berlint annak beismerésére, amit több európai gondolkodó már évek óta hangoztat: az Európai Unió nem képes a túlélésre erőskezű német vezetés hiányában. A portál hivatkozik arra, hogy Angela Merkel kancellár a múlt héten úgy fogalmazott képviselők előtt, „Európának szüksége van ránk, miként nekünk is szükségünk van Európára”. A Politico értelmezése szerint Berlinban ráébredtek arra: Németországnak segítenie kell Európát a mostani helyzetben, mert ez egyben a németek központi érdeke is. A cikk idézi James D. Bindenagel volt amerikai nagykövetet, aki most, immár a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms egyetem professzoraként megengedheti magának a szókimondást, és ennek jegyében úgy fogalmaz: „ha Németország nem vállalja Európa vezetését, akkor nem lesz Európa”.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán.
2020.06.26. 06:00
Szerző: Kárpáti János
