A Deutsche Welle besegít a független magyar médiának, Kovács Zoltán imperializmust lát

A magyar kormány árgus szemekkel figyeli a külföldi sajtót, hogy nyomon kövesse a róla szóló, szerinte igaztalan kritikákat, és nem egyszer arra kötelezi/né a külföldi sajtóorgánumokat, hogy kérjenek bocsánatot a leírtakért – írja a Süddeutsche Zeitung. Nos, miután a minap napvilágot látott, hogy a német közszolgálati Deutsche Welle együttműködne magyar sajtóorgánumokkal, segítve ezzel a kormány által nyomás alá került független médiát, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár rögtön kultúrkampfról írt. Peter Limbourg a német médiapartner nevében elmondta, hogy együttműködést ajánlanak fel az ATV-nek, a Telexnek, a hvg-nek, és most, hogy elvették a frekvenciáját, a Klubrádió is része lehet ennek az együttműködésnek. Kovács Zoltántól a továbbiakban idézve azt emeli ki az írás, hogy szerinte ez nem más, mint 2022-es választási kampány német kulturális imperializmussal fűszerezve. Orbánt megvédve Kovács állítja, hogy a magyar médiaviszonyokat a piac alakítja.

Az 1865-ben alapított amerikai hetilap, a The Nation publikálta Molnár Péter magyar és európai slampoetry-bajnok Klubrádióról szóló cikkét. Az írás a rádió egy sajátos oldalát emeli ki, azt, hogy egyrészt az idősek, közülük is magányos emberek a nagy vesztesei az analóg lekapcsolásnak, mivel számukra nem könnyű az internetes átállás. Másrészt arról ír, hogy a hallgatók, illetve családtagjaik egy része holokauszt-túlélő, és a Klubrádió nemcsak a kormány intézkedéseivel kritikus általában, de a német megszállás emlékművének is nagy figyelmet szentelt annak idején. Ezzel a rádió körül történeket új politikai dimenzióba is helyezi a szerző. Kiemeli, hogy a sajtószabadság követelése már az 1848-as márciusi ifjak 12 pontjának is egyike, méghozzá az első volt, a 2010 óta hivatalban lévő rezsim mégis lépésről lépésre összpontosítja saját kezében a médiát. Szemléletesen írja le, hogy a frekvencia és a hirdetések megvonásával a kormány egy-egy szöget ütött a Klubrádió koporsójába. Továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a rádióval szemben emelt jogi kifogások sem állják meg a helyüket, akárcsak az ellene hozott ítélet, hogy átmenetileg sem sugározhat.

A Film New Europe magazin a magyar filmiparról és a filmgyártásról ad átfogó képet, sorra véve a Nemzeti Filmintézet által támogatott filmeket – kezdve Mundruczó Kornél alkotásával, a Pieces of a Womennel, és zárva a sort a Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó tokiói felkészítését dokumentáló filmmel, de még a nálunk forgatott külföldi mozikon is végigfut az összefoglaló. A cikk szerint a járvány első hullámában hónapokra leállt a gyártás, de nyár óta ismét gőzerővel forgatnak a magyar és külföldi stábok – második hullám ide, harmadik hullám oda. 2020-ban a Nemzeti Filmintézet 7,7 milliárd forinttal támogatott 185 pályázót, és 6,8 milliárd forinttal pedig a tévés, illetve streaming projekteket szubvencionálta.

Az egyre virágzóbb magyar azerbajdzsáni kapcsolatokról ír az AzerNews alapján a MenaFn (Közel-Kelet és Észak-Afrika Pénzügyi Hírportálja). Az azeri munkaügyi miniszterrel tárgyalt a bakui magyar nagykövet, a többi között arról, hogy magyar cégek is részt vesznek az úgynevezett „felszabadított”, azaz a tavalyi háborúban az örményektől visszavett területek újraépítésében, ami a miniszter örömére szolgál – áll az összefoglalóban. Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januárban ott járt, 100 millió dolláros hitelkeretet nyitott az EXIM Bank a rekonstrukcióra pályázó magyar vállalkozóknak. Emellett Magyarország 30 ezer dollár erejéig segít az aknák hatástalanításában is, ami Sahil Babayev azeri szociális és munkaügyi miniszter szerint mutatja a két ország baráti kapcsolatait. Megállapodást írtak alá a WizzAir-járatok újraindításáról is, amint feloldják a szigorításokat. A két ország kereskedelmi volumene 39 millió dollár, ebből a magyar export 38 milliót tesz ki. 

34 kutyakölyköt mentettek meg a düsseldorfi rendőrök, miután leállítottak egy magyar rendszámú kisteherautót – írja a Dorstener Zeitung. Három kis tárolóban egymásra zsúfolva találták meg a kiskutyákat, akik mintegy 24 órán keresztül nem kaptak enni, inni. A 24 és 29 éves sofőrt és társát letartóztatták illegális állatkereskedelem gyanújával, de nem lennénk meglepve, ha felmerülne az állatkínzás gyanúja is. A feljelentő már előző éjszaka gyanús jeleket észlelt, s másnap hívta ki a rendőrséget. Francia bulldog, cane corso és west highland terrier kölyköket szállítottak az illegális kutyakereskedők.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Mohai Balázs