A Fidesz "budapesti zarándoklatot" követel a svéd kormányfőtől

Új ablakban

2024. február 06. Reggeli gyors - részlet 24.02.06. Kárpáti János lapszemléje

06:08

00:00

Meglepetésszerű nyomásgyakorlásnak nevezi a Reuters azt, hogy a budapesti amerikai, valamint több más NATO-országot képviselő nagykövet ellátogatott tegnap az Országházba, amikor az ellenzék kezdeményezésére összehívták ugyan az Országgyűlést a svéd csatlakozás ratifikálása érdekében, de az ülés nem volt határozatképes a kormánypárti frakció távolmaradása miatt. A hírügynökségi tudósítás kiemeli David Pressman azon megállapítását, hogy Svédország NATO-belépése olyan ügy, amely közvetlenül érinti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, valamint az egész szövetség biztonságát. Beszámolójának közzétételekor a Reuters még nem kapott választ a svéd miniszterelnökségtől azt illetően, hogy magyar kormánykörök szerint úgy lenne fair, ha Ulf Kristersson a magyar parlamenti szavazás előtt ellátogatna Budapestre.

"Budapesti zarándoklat"

Erre a magyar részről elvárt látogatásra a Politico azt a kifejezést használja, hogy a Fidesz „budapesti zarándoklatot” követel Kristerssontól. Az amerikai portál európai kiadása hozzáteszi: Kovács Zoltán, Orbán Viktor nemzetközi színtéren működő szóvivője megerősítette Kocsis Máté fideszes frakcióvezető közlését, miszerint a svéd csatlakozásról a február végén esedékes parlamenti ülésszak elején szavazhatnak, de ez a svéd kormányfő ezt megelőző budapesti látogatásának a függvénye.

Elrejtőzve Sopronbánfalván

A magyar parlament fideszes frakciója utasításra Sopronbánfalvára utazott az osztrák határ közelébe, ahol egy szépen felújított karmelita kolostor szolgál szálláshelyül. Az elvonuláson a minapi brüsszeli EU-csúcs a téma, amely magyar szempontból nem sikerült különösebben jól, hiszen azon Orbán Viktor meghajolt, ugyanis nem kapta meg azt a jogot, hogy évente eldönthesse, engedi-e tovább az Ukrajnának több éven át részletekben folyósítandó 50 milliárd eurós EU-támogatást – írja a müncheni Süddeutsche Zeitungban Cathrin Kahlweit, a lap bécsi székhellyel működő, Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója. Orbán most azt kénytelen elmagyarázni az embereinek Sopron mellett, amit a magyar lakosság már múlt pénteken megtudhatott a Kossuth Rádióból, nevezetesen azt, hogy Magyarország valójában győzelmet aratott.

Kahlweit megírja azt is, hogy Orbán ingerülten reagált arra, amikor a riporter idézte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter békülékeny kijelentését, miszerint Magyarország nem oroszpárti, hanem magyarpárti. A miniszterelnök szerint egy ország nem süllyedhet olyan mélyre, hogy Magyarországról mások mondják meg, milyen. „Nem tartunk igényt a szlávok kóserségi pecsétjére” – idézi Orbánt a Süddeutsche Zeitung tudósítója, és külön megjegyzi: a magyar kormányfő szavainak hivatalos fordításában a „kóser” szót „unbedenklichnek”, vagyis „nem aggályosnak” fordították.

Jó ötlet a kínai gépkocsi-akkumulátor üzem Magyarországon?

Most nézzünk egy másik, a svéd-NATO ügynél is örökzöldebb témát – a szó több értelmében is -, az akkumulátorgyárak kérdését. Miért nem jó gondolat a kínai gépkocsi-akkumulátor üzem Magyarországon? – teszi fel a kérdést az EUObserver című portálon megjelent véleménycikkében Megan Khoo, aki kutatási és politikai tanácsadóként tevékenykedik a demokratikus szabadságjogok hongkongi tiszteletben tartását figyelemmel kísérő, Hong Kong Watch elnevezésű, londoni székhelyű civilszervezetnél.

A szerző abból indul ki, hogy a német autógyárak ugyan igyekeznek alkalmazkodni ahhoz a trendhez, hogy a robbanómotorokat az elektromos meghajtású autók váltják fel, ám figyelmeztet a kínai kapcsolatban rejlő veszélyekre. A BYD kínai autógyár, amely bejelentette, hogy autógyártó telepet kíván létrehozni Magyarországon, nem csupán kiterjedt kapcsolatokat ápol a Kínai Kommunista Párttal, a Kínai Népköztársaság kormányával és az emberi jogok lebontásán ügyködő hongkongi kormányzattal, hanem egy 2019-es jelentés tanúsága szerint milliárdos nagyságrendű állami szubvenciót is eltitkolt. A BYD a kínai nemzeti hírszerzési törvény hatálya alá tartozik, így köteles információkkal ellátni a kínai titkosszolgálatokat. A cég ellen szellemi tulajdon megsértése, adatbiztonsági jogsértések, gazdasági kémkedés, illetve ismert autómárkák dizájnjainak az eltulajdonítása miatt is indult vizsgálat. Számos elmarasztalás érte a BYD-t minőségellenőrzési és biztonsági kifogások, illetve az ellátási láncon belüli, megkérdőjelezhető munkaügyi gyakorlat miatt.

A cikk hivatkozik az Allianz nemzetközi pénzügyi szolgáltató felmérésére, amely azt mondja, hogy a kínai konkurencia miatt már jelenleg is évente több mint 7 milliárd euró veszteséget kénytelen elkönyvelni az európai autóipar. Az EUObserver szerzője szerint az EU-országoknak nem Kínára kellene hagyatkozniuk, hanem a saját hazai termelésüket kellene növelniük, valamint át kellene gondolniuk a vámtarifa-gyakorlatukat, mert a kínai elektromos autók valósággal elárasztják az uniót. Ezek a kínai termékek mintegy 20 százalékkal olcsóbbak, mint az EU-ban gyártott hasonló elektromos autók, ezért a mostani 10 százalékos behozatali vámot Megan Khoo szerint legalább 20 százalékra vagy még magasabbra kellene emelni. Az Európai Bizottságnak – javasolja a szerző – alapos vizsgálatok során át kellene tekintenie a BYD által jelentett nemzetbiztonsági kockázatokat, mielőtt engedélyezné, hogy a cég megvesse a lábát Európában.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.