A független sajtó kéz a kézben jár a jogállamiság védelmével

Új ablakban

2021. április 20. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (21.04.20.)

05:22

00:00

A független sajtóért való harc kéz a kézben jár a jogállamiság védelmével – hangoztatja szerkesztőségi véleménycikkében a londoni Financial Times. Az írással arra reagál a Nagy-Britannia határain messze túl is tekintélyes lap, hogy az elmúlt hetek – mint a szerzők fogalmaznak – elbátortalanító hatással voltak az európai újságírókra. Április kilencedikén otthona előtt agyonlőtték Jórgosz Karaivaz görög riportert. Ez azonban csak az egyik minapi példa. Emellett a Financial Times felemlegeti azt, hogy Magyarországon a szabályozó hatóság a független Klubrádiótól korábban elvett frekvenciát odaadta egy versenytársnak, miközben még nem zárult le a jogorvoslati eljárás. Lengyelországban éppen csak átmeneti időre tudta felfüggeszteni a kormány médiabefolyásának újabb kiterjesztését – egy regionális lapcsoport átvételét egy állami ellenőrzés alatt álló vállalat részéről – Adam Bodnar ombudsman. Őt azonban időközben lemondásra kényszerítette a kormányhű emberekkel megtöltött alkotmánybíróság. A Cseh Köztársaságban pedig a közmédia új irányítására kiszemeltek listájáról azt állítja az ellenzék és a nemzetközi média, hogy a kormányzó pártoknak lekötelezett emberekből áll. Ha félelmeik megalapozottak, akkor ez ahhoz hasonló kormánypárti hangvétel számára kövezheti ki az utat, amilyet a lengyel közmédiában, valamint a magyar média nagy részében látunk – olvasható a cikkben.

 

A Financial Times felhívja a figyelmet arra: a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet értékelése szerint néhány EU-tagállamban a médiaszabadság olyannyira leromlott, hogy az EU nagyrészt elveszítette irányító képességét. Az önkényurak és oligarchák nagyrészt azért félnek a független sajtótól, mert az rávilágíthat az önös érdekektől vezérelt gazdasági és közpénzügyi eljárásmódokra – írja a lap szerkesztősége, és ebből azt a következtetést is levonja, hogy a független, hatékony bíráskodásért folyó harc kéz a kézben jár a médiaszabadságért zajló küzdelemmel. Ha ugyanis több energiát fektetnek a korrupcióellenes nyomozási és bűnüldözési-ügyészi tevékenységbe, az felerősíti az újságírók tevékenységének a hatékonyságát is. Ezen a ponton jut el a Financial Times a tavaly decemberi EU-csúcson elfogadott jogállamisági kritériumrendszerhez, amely az uniós költségvetés forrásait hivatott védelmezni. A szerkesztőségi cikk szerint ez helyes irányba tett lépés volt, de távolról sem kielégítő. Az EU-nak – vélik a londoni lapnál – növelnie kellene a határok fölött átívelő független újságírás anyagi támogatását, beleértve a nemzetközi médiaintézmények helyi nyelvű szolgáltatásait is. A Szabad Európa Rádiónak, amelyet az amerikai kongresszus finanszíroz, nem kellene egyedüli ilyen szereplőként megjelennie a nyomásgyakorlástól független magyar nyelvű sajtó területén – írja a Financial Times, és talán nem túl merész következtetés, ha azt feltételezzük, hogy a londoni lapszerkesztőség elsősorban a BBC-re gondolhat, amely évekkel ezelőtt szintén beszüntette magyar nyelvű adását.

Versenyfutás az idővel a klímacsúcsig

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy az uniós tagállamok gyors megállapodásra törekednek az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket illetően, mert blamázs lenne, ha a Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett csütörtöki klímacsúcsig nem lennének képesek közös nevezőre jutni a 2030-ig szóló célokat illetően, és 2050-re nem tudnának ígéretet tenni a klímasemlegesség megvalósítására. A cikk méltatja a portugál soros EU-elnökség eddigi teljesítményét, azt, hogy az úgynevezett „szokásos gyanúsítottak” – Lengyelország, Magyarország, Csehország és Bulgária – ellenállása dacára az elmúlt hetekben kompromisszumos megoldásokat tudtak körvonalazni. Egészen mellesleg: az idézett kifejezést a Casablanca című film tette halhatatlanná: a rendőrfőnök adja ki azt az utasítást, hogy „gyűjtsék be a szokásos gyanúsítottakat”.

Aki az EU-ban „lesre futott”: Orbán Viktor

A Der Spiegel hamburgi hírmagazin terjedelmes cikkben foglalkozik a Budapestre tervezett kínai egyetemmel. Kiemeli: a vitatott elképzeléssel, a kommunista kínai felsőoktatási intézmény létesítésével kapcsolatban az ellenzék attól tart, hogy a projekt kémkedésre és befolyásszerzésre ad majd lehetőséget Pekingnek. A Direkt36 oknyomozó újságírói kiderítették, hogy a finanszírozást diszkréten már meg is beszélték Kínával.

A Der Spiegel úgy látja, Orbán Viktor, aki az EU-ban „lesre futott”, és egyre több elmarasztalásra számíthat, azért közeledik Kínához, hogy növelje saját külpolitikai mozgásterét. A magazin megszólaltatja ugyanakkor Kai-Olaf Langot, egy berlini elemző műhely Kelet-Európa-szakértőjét, aki szerint Orbán nem az EU-ból való kilépést készíti elő, hanem csupán több opciót próbál nyitva tartani.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.