A hajszálnyi tudomány - a nanotechnológia
18/04/2021 22:09
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Ma, a számítástechnika korában is magyarázatra szorul a nanotechnológia kifejezése. Gali Ádám, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója, úgy fogalmazott, hogy olyan tudományágról van szó, ami a fizika és a kémia közös területe. A hajszálnál ezerszer kisebb molekulákat és kristályokat ma már nem csak az okostelefonok mikrotranzisztoraiban, de az orvostudományban is, mint a Pfizer vakcinája.
A kilencvenes években legelején indult el nagyléptékben a nanotechnológia kutatása – mondta az Utópia műsorában Gali Ádám fizikus, az MTA doktora. A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója igyekezett pontos képet adni az egyre nagyobb figyelmet élvező tudományágról és kutatásáról.
Mi a nanotechnológia?
A nanotechnológia a nanoszerkezetek jellemzőivel, előállításával és mérnöki alkalmazásaival foglalkozó fizikai és kémiai szakterület. Problematikája pedig nyilvánvaló, hiszen egy hajszál átmérőjének ezredrésze az a méret amiben gondolkodnunk kell. Feladata az anyag tulajdonságainak meghatározása, illetve nanoszerkezetű eszközök előállítása. A tudós azt is hozzátette, hogy nagyobb molekulák és kristályok közti tartományról van szó. Utóbbiak olyan szerkezetek, amelyek atomjai szabályos sorrendbe rendeződnek. Ilyen formán a nanotechnológia a fizika és a kémia kombinált tudománya.
Gali egy sókristály példáján mutatta be, a technológia működését. A sókristály többnyire látható, érinthető. Azonban ha egyre kisebb darabokra vágjuk, szerkezete, elektromos tulajdonságai megváltozhatnak, ezt a helyzetet használjuk ki. Az okostelefonok tranzisztorainak méretét annyira lecsökkentették, így már ebben az esetben is nanométeres kiterjedésekről beszélünk, ahol már megfigyelték az anyag működésének változását. Richard Feynman extrém miniatürizálással kapcsolatos elképzeléseit mutatta be jó pár évvel a 'chip' szó szótárba vétele előtt.
Mire használható?
Amennyiben ezeket a nanokristályokat megfelelő módon megváltoztatjuk, az nagyon hasznos lehet például a gyógyászatban a szervezet egyes területeinek felderítésére, megvilágítására. A nanokristályok méretétől függően a visszavert színük megváltozik, elotlódik. Így az érintett technológia ott jelentkező problémák kezelésére is alkalmas lehet.
Ilyen technológiával készül a Pfizer/BioNTech mRNS vakcinája is. Vagy az érelzáródás esetében ultrahangos eljárás során az erekbe juttatott, nanorészecskékből álló kontrasztanyag bizonyos frekvencián az erek falaihoz ütődik, ezzel igyekeznek elérni az ér jobb átjárhatóságát.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.04.19., kedd 19.
Riporter: Neuman Gábor
