A hatvanas éveknél tart a magyar kormány
5/09/2019 13:14
| Szerző: Klubrádió
Fél évszázaddal lemaradt a hazai oktatáspolitika a világ mögött. Mondhatni, igazi unikum, ahogy a magyar kormányzat megpróbálja felkészíteni a gyerekeket az életre és a további ismeretszerzésre – erről is beszélt Radó Péter oktatáskutató.
Az a vita, hogy kötelező tantervekkel vagy a kimeneti elvárásokkal, azaz a tanulmányi eredmények ellenőrzésével kell szabályozni az oktatást, huszonöt-harminc évvel ezelőtt eldőlt – mondta a tanévkezdet alkalmából is Radó Péter oktatáskutató a Tűréshatárban.
A szakember szerint a nemzetközi fősodorban már régen nagy átrendeződés történt ebben a kérdésben, az államok általában fokozatosan kivonultak a tantervi szabályozásból, így ahelyett, hogy részletesen szabályozták volna a tanítási folyamatot, kimeneti követelményeket rögzítettek. Az eredményeket pedig elkezdték mérni, és a vizsgálatok tapasztalatait visszacsatolták az oktatóhelyeknek, jelezték hogy melyik intézmény, tanár, gyerek miként teljesít, mennyiben felel meg az elvárásoknak.
A központilag részletesen meghatározott egységes tantervi szabályozásával tehát Magyarország jelenleg az ötvenes-hatrvanas évek oktatáspolitikai modelljét viszi tovább – hangsúlyozta Radó Péter.
Az oktatáskutató arról is beszélt, külföldön már arra is rájöttek, hogy a gyerekeknek főleg nem tárgyi ismereteket kell átadni, hanem a képességeiket kell szívósan fejleszteni, ami lehetővé teszi számukra, hogy egyébként bármit megtanuljanak, és jól elboldoguljanak az életben.
A Tűréshatárban azonban nem csak arról volt szó, mi mindent tett tönkre az oktatási kormányzat, és hogy mindennek milyen katasztrofális következményei lesznek, mert ezt sajnos már többé-kevésbé mindenki tudja.
A műsorvezető és vendége eleresztették a fantáziájukat, és arról is beszélgettek, hogyan kellene kinéznie a 21. század iskolájának. Ahol a diák járhat egyszerre második és harmadik osztályba, ahol a csoportok érdeklődés, ízlés, képesség szerint állnak össze akár különböző életkorú fiatalokból, ahol a tanári szabadság, a teljesítmény-értékelő bérezés, a szülői részvétel vagy az integrált nevelés természetes kiindulópont, ahol hasznos és fontos dolgokat tanulnak a tanulók, ahol a nevelés célja a multikulturális, versenyalapú társadalomban való eredményesség és az együttműködés, a szolidaritás, a másság tisztelete...Ábrándoztak kicsit.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2019. szeptember 02., hétfő 19.00
műsorvezető: Szunyogh Szabolcs