A helyreállítási alap feltétele az adóztatás összehangolása
27/04/2021 08:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az uniós alap folyósításának előfeltétele, hogy a kormányok április végéig nyújtsák be a tervet, miként akarják felhasználni a nekik jutó pénzt – írja a Financial Times. A lap szerint a Bizottság reformjavaslatokkal is él, például az adóztatás, a nyugdíjrendszerek, a munkapiac, az igazságügyi eljárásrend, illetve a közbeszerzések ügyében.
Brüsszel olyan gazdasági reformokat szeretne elfogadtatni a tagállamokkal, cserébe a járvány miatt tapasztalt visszaesés következményeinek a kivédését célzó pénzügyi injekcióért, amelyek egyebek közt az adóztatás összehangolása felé mutatnak – derül ki a Financial Times cikkéből.
Az uniós szinten összesen 750 milliárd eurós újjáépítési és megszilárdítási alap folyósításának előfeltétele, hogy a kormányok április végéig nyújtsák be a tervet, miként akarják felhasználni a nekik jutó pénzt. Az Európai Bizottság az általában jól értesült londoni lap szerint néhány tagországra nyomást gyakorol, hogy szigorítsa meg eddigi vonzó társaságiadó-szabályait. Konkrétan hat országról van szó: Ciprusról, Hollandiáról, Írországról, Luxemburgról, Magyarországról és Máltáról. A lap uniós tisztségviselőktől úgy értesült, hogy az adóügy fontos kérdés lett néhány fővárossal folytatott vita során. A Bizottság ugyanakkor más reformjavaslatokkal is él, így például a nyugdíjrendszerek, a munkapiac, az igazságügyi eljárásrend, illetve a közbeszerzések lebonyolítása tekintetében.
A multicégek és a dúsgazdag egyének adóelkerülése – írja a Financial Times – az uniós szakpolitikai viták fontos elemévé válik, amikor a tagországok hatalmas adósságokat halmoznak fel a COVID miatti válság legyűrése érdekében. A lap emlékeztet arra, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter igyekszik lendületet adni annak a javaslatnak, amely szerint a vállalati nyereségadó kulcsát illetően globális minimumszintben kellene megállapodni.
A tekintélyes brit pénzügyi lap szerint az említett tagországok közül Magyarország esetében az egyik fontos vitatéma a közbeszerzési szabályok megszigorítása, annak érdekében, hogy jó célokra költsék el az uniós pénzt.
A Financial Times úgy látja, hogy a megbeszélések összetett volta miatt az április 30-ikai határidőre aligha tudja az összes tagállam megküldeni Brüsszelnek a részletesen kidolgozott terveket. A reformelvárásokat ráadásul olyan kikötések egészítik ki, hogy a kiadások legalább 37 százalékát úgynevezett zöld célkitűzésekre fordítsák, amit néhány közép-, illetve kelet-európai tagállamnak különösen nehéz teljesítenie.
A londoni lap szerint a kulcskérdések egyike az, hogy a Bizottság mennyire lesz szigorú, amikor rá kell majd bírnia a tagállamokat az aprólékosan részletezett kötelezettségek és célkitűzések teljesítésére. Egy nevének mellőzését kérő, magas beosztású uniós tisztségviselő azt mondta, a brüsszeli testület kész lesz akár befagyasztani a forrásokat, ha egy tagállam fontos határidőt mulaszt a tervek teljesítése során. A folyósítások felfüggesztéséről szóló döntés azonban „politikailag robbanásveszélyes” lenne – jegyzi meg a Financial Times.
A szlovén kormányfő Orbán receptjét követi
A berlini Tageszeitung, a népszerű TAZ arról ír, hogy Janez Janša szlovén miniszterelnök át akarja formálni országa sajtóviszonyait, és hogy újságírók olyan médiapolitikától tartanak, amelyhez az előképet Orbán Viktor Magyarországa mutatja.
A cikk kiemeli, hogy a jobboldali nemzeti irányultságú szlovén kormány meg akarja fegyelmezni és jobbra akarja téríteni a nemzeti hírügynökséget. Az EU nyomására ugyan látszólag meghajolt, de senki nem gondolja, hogy Janša feladta volna terveit. A miniszterelnök saját ellenőrzése alá akarja vonni a sajtóviszonyokat – mondta a TAZ-nak Ervin Hladnik-Milharčič ismert szlovén újságíró.
A német lap kiemeli az STA hírügynökség központi szerepét a hírszolgáltatásban, és felhívja a figyelmet arra: Janša baloldali elhajlással, a jobboldali pártok rovására mutatkozó elfogultsággal vádolja az STA-t. A szerkesztőség ezt visszautasítja, és ragaszkodik saját függetlenségéhez. Annak érdekében, hogy irányváltásra kényszerítsék a hírügynökséget, az év elején befagyasztották az állami támogatást, amit csak nemrég oldottak fel, Ylva Johannsson uniós belügyi biztossal folytatott megbeszélés eredményeként.
Petra Lesjak Tušek, a szlovén újságíró-szövetség elnöke szerint a kormányfő Orbán receptjét követi a sajtóviszonyok átalakításában – írja a berlini lap. A Nova24TV médiakonglomerátum, a Demokracija című hetilap, valamint húsznál is több online portál terjeszti az antiliberális gondolatokat – idézi a lap Tušeket. Mint a cikkből kiderül, a magyar befolyás nem csupán módszerbeli hasonlóságban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy magyar pénz áramlik a szlovén médiába, és magyar befektetők 2017 óta próbálkoznak Janša számára kedvező médiaviszonyokat kialakítani.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.04.27., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János