A hetvenes évek arab olajembargója után léptek így fel az államok, mint most
21/06/2022 11:09
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az orosz-ukrán-háború egyik következménye, hogy az államok még az olyan liberális kapitalista országokban is, mint az Egyesült Államok, egyre nagyobb szerepet vállalnak az energiahordozók elosztásában, az árak letörésében. Európában is állami beavatkozások jelzik az új utat, ami nem is annyira új. Pletser Tamás, a Erste Bank Befektetési Zrt. olaj és gázipari elemzője a Reggeli gyorsban azt mondta, az oroszok megpróbálják kihasználni a helyzetet, hogy Európát befolyásolják, de szerinte a korábban elindult "zöldülési" folyamatok már nem nagyon fordíthatók vissza.
Az oroszok a Török Áramlaton is leállították a gázszállítást, de egyelőre még nem világos, hogy karbantartás miatt, amire hivatkoznak, vagy egy olyan hirtelen leállás áll a háttérben, mint az Északi Áralmatnál. "Azt látjuk, hogy Oroszország az elmúlt hetekben folyamatosan állítja le az egyes, Európába történő szállításait" - mondta Pletser Tamás, a Erste Bank Befektetési Zrt. olaj és gázipari elemzője a Reggeli gyorsban. Eddig csak az Északi Áramlat 1-et érintették a leállások, de szerinte nem zárható ki, hogy a Török Áramlatnál is hosszabb időre akarják lezárni, mint a jelzett egy hét.
"Az orosz fél pozíciója és lépései teljesen kiszámíthatatlanok" - mondta az elemző, aki szerint Oroszország megpróbálja kihasználni azt a helyzetet, hogy a gázuk elengedhetetlen a téli időszakra Európának. Pletser szerint ugyanakkor erre fel lehet és kell is készülni: Európa megpróbálja ennek a helyzetnek a kárait minimalizálni, de az biztos, hogy a következő hónapokban ez jelentős gazdasági visszaesést és ellátásbiztonsági problémákat fog jelenteni.
Németország gázimportjának több mint a fele Oroszországból érkezett a háború előtt, és Plester szerint egy ekkora szereplőt nem lehet könnyen kiiktatni. "Rövid távon nem pótolható ez a mennyiség". Miért? Mert Németországnak például nincs LNG - folyékony gáz - kikötője, az első ilyet az év végére tervezik, addig pedig Németország is az európai rendszerből tudja ellátni magát Norvégia felől, illetve cseppfolyós forrásokból külföldi kikötőkön keresztül.
"Mindent meg kell tenni, hogy a gázfogyasztás csökkenjen, és Németország mindent meg is próbál, hogy a gázt más forrásokból, elsősorban szénnel pótolja" - mondta az elemző.
A már korábban elindult folyamatokat, mint amit például az atomerőművek bezárása jelent, Pletser szerint nehéz leállítani. Három német nukleáris erőmű leállítása jövő évre tervezett leállása "nagyon nehezen visszafordítható", és szerinte ebben a németek nem is nagyon erőlködnek, hiszen "az nem olyan egyszerű, hogy egy nukleáris erőművet bármikor elindítok".
Pletser a hetvenes évekkel vont párhuzamot, akkor is "láttunk egy változást, amikor az arab olajembargó sújtotta a nyugatot". Annak is az lett az eredménye, hogy állami beavatkozás mértéke jelentősen megnőtt, és szerinte ezt látjuk most is: az államnak egyre nagyobb szerepe lesz az elosztásban, ami korábban szabadkereskedelmi piaci megoldás volt. Amikor szűkösek az erőforrások, akkor az állam dönti el, hogy ki és mennyi földgázt, áramot, szenet kaphat. Továbbá "az állam szerepe a beruházási oldalon is nő, mert a piaci szereplők bizonyos lépésekre nem hajlandók, mert nem látják a megtérülést". Ezért az állam szabályozó és kényszerítő eszközökkel avatkozik közbe. Ilyen lépés például a stratégiai készletek betárolása, amit normál esetben nem használnak, mert nincs megtérülése, de egy ország ellátása szempontjából nagyon fontos, hogy legyenek stratégiai készletei. Pont egy olyan esetre, mint a mostani, amikor egy nagy szereplőtől nem érkezik energiahordozó.
Az állami beavatkozás már zajlik is, de nemcsak Európában, hanem például az Egyesült Államokban is, ahol a kőolajárak letörése érdekében az állam bevetette a stratégiai készleteket is, és a kőolajtermékek exportjában is változás várható, holott az USA az egyik legszabadabb, legliberálisabb kapitalista ország. Európában is ugyanezek a folyamatok zajlanak, mint az LNG-kikötőknél, amit jelentős állami segítséggel épít meg az állam, mert a piaci szereplők önmagában nem finanszíroznák meg, mondta Plester Tamás elemző.