"A jó műfordítónak magyarul kell jól tudnia" – Pék Zoltán az Ötösben
7/01/2023 09:00
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A pénteki Ötösben Gálvölgyi János vendége Pék Zoltán műfordító volt; 11 órától Bóta Gábor színházkritikai rovatát hallhatták, valamint Ámon Heni gasztroblogger ajánlott különleges recepteket.
Mielőtt a vendég munkásságáról kérdezett volna a műsorvezető, általánosságban beszélgettek a műfordításról. Megkülönböztették a használati utasítás magyarítását, a szakfordítást és a szépirodalmi fordítást.
Pék Zoltán elmondta, hogy létezik az úgynevezett nyersfordítás, amikor a műfordító az adott nyelvet nem ismeri, de ez inkább a verseknél fordul elő, nagyon ritkán a prózában. Hozzátette, ő nem alkalmazza ezt. Szereti maga fordítani a szöveget az eredetiből, és maga is gépeli be. Eleinte, fogalmazott, még kézzel írta le a fordításait, és utána gépelt, indigózott.
Pék Zoltán kiemelte, nagyon fontos, hogy az idézetek is pontosan szerepeljenek, amelyet ma már könnyebb az internet segítségével megvalósítani, korábban azonban rengeteget kellett könyvtáraznia.
A műsor folytatásában elmesélte, hogyan került a pályára. Kaposvárról indult, és akkor még csak a zene érdekelte, de rájött, milyen jó lenne érteni, hogy a külföldi bandák miről is énekelnek. Jazz szakon tanult, gitározott egy zenekarban, és közben kezdett angol nyelvtanfolyamra járni. Majd az ELTE-n tanulta tovább a nyelvet, és irodalmat, aminek a fontosságát csak később értette meg igazán, munka közben.
Kiderült a beszélgetésből, hogy szerinte kell ugyan érteni az idegen nyelvet, amelyről fordít, de valójában magyarul kell jól tudnia a műfordítónak. Kell ismernie a magyar szófordulatokat, kifejezéseket, mondásokat.
Pék Zoltán hangsúlyozta, annyira felgyorsult ez a szakma is, hogy már nem tud minden könyvet előre az eredeti nyelven elolvasni, amit megkap, hogy lefordítsa. Hozzátette, krimit például nem is szeret előre elolvasni, mert ő is meg akar lepődni a végén. Megteheti, mondta el, hiszen, ha végzett a fordítással, még egyszer vagy kétszer úgyis újra „átmegy rajta”.
A fordító mindig belebújik az író bőrébe, tette hozzá, de ettől függetlenül lehet műfordító példaképe. Számára, és ahogy ő mondta, a korosztályából sokaknak Göncz Árpád az etalon.
Ma már a műfordításból él meg, habár mostanában az ő életük is nehezebb vállalkozóként. Ugyanakkor, tette hozzá, sok múlik a szerencsén, hogy hány kiadó gondol rá, vagy hogy egy könyvből, amit lefordított esetleg váratlanul sorozat lesz, mint annak idején a Harry Potterből, amelyet Tóth Tamás Boldizsár magyarított remekül, szerinte is.
Amint az egyetem alatt elkezdte Pék Zoltán a fordítói munkát, már nem volt zenélés, sem más elfoglaltság, annyira kitöltötte az idejét az olvasás és a fordítás.
Elmondta, szórakozásból is olvas, ami azért is fontos neki, hogy folyamatosan lendületben tartsa az agyát, mert szerinte így tudja a különböző műfajok jellegzetességeit elsajátítani, és megőrizni, hiszen fordítóként a gyerekkönyvtől a sci-fin át a krimiig mindennel van dolga. Ráadásul vissza kell adnia az eredeti szerző stílusát, a mű hangulatát.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.01.06., péntek 10:00
Szerkesztő: Timár Ágnes
