A jogászi önvédelem is működteti a rendszert
11/12/2021 14:00
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Valamiféle Patyomkin-demokráciát működtetnie kell Orbán Viktornak, például nem szüntetheti meg csak úgy az Alkotmánybíróságot, és ebben szakképzett jogászok segítik.
Sokféleképpen nevezik Orbán rendszerét, például hibridnek, autoriternek, fasisztoidnak. Fleck Zoltán jogszociológus – aki a Mozgó Világba írt cikket –, óv attól, hogy gyorsan bélyeget süssünk rá. Az biztos, hogy nem jogállam, autoriter jelleget mutat, nincs érdemi akadály a kormány előtt, mindent megtehet, amit csak akar, eltűnik a különbség a főhatalom akarata, és a jogi rendszer között. Orbán Viktor a hatalom megtartása érdekében igénybe veheti a jogalkotást, és minden szervezett rendszert, ami a látszólagos jogállamban működik (igaz, hogy úgy, ahogy látjuk). Orbán ilyen irányú törekvése már a 2010-es választási győzelme előtt világosan látszott. Kijelentette, hogy még egyszer nem akar veszíteni a választáson, ami nála azt jelenti, hogy soha. Igaz, hogy valamiféle mesterterve nem volt, a részletek később alakultak ki, melyek kidolgozásában szakképzett jogászok segítettek neki. Vagy közvetlen érdekből, vagy azért, mert elégedetlenek voltak az előző kormányok ideje alatt kapott munkával, esetleg magával az ideológiával. Hozzá kell tenni, hogy Magyarországon nem voltak meg az alkotmányos rend mély hagyományai, nincsenek szabadságszerető tömegek. A demokratikus kultúra hiánya azonban senkit sem ment fel! – hangsúlyozza Fleck Zoltán. Az eltelt harminc év lehetőséget adott volna a tanulásra, az elején be is indult egy ilyen folyamat, csak aztán elakadt. Nehezen, de vissza lehetne fordulni erről az útról, hiszen nem ülnek a nyakunkon nagyhatalmak, a geopolitikai környezet kifejezetten kedvez a demokráciának. Ami az utóbbi tíz évben történik, azt csak magunknak köszönhetjük.
Az alkotmányozás
Magyarországon a jogállam -a szűk értelmezése miatt- maga ellen fordult. A közjogi és politikai rendszer tele van olyan elemekkel, amelyek a jelenlegi politikai elit hatalmának fenntartását szolgálják. Ezen kellene változtatni, hogy az ország visszaforduljon, és elkezdjen haladni a jogállamiság felé. Hozzá kellene nyúlni a Fidesz alaptörvényéhez, de nem úgy, hogy készítenek egy másik alkotmányt, ami a mostani ellenzéké, hanem úgy, hogy széleskörű társadalmi egyeztetés után változtatnak a mostanin. Kétharmados ellenzéki győzelem után ez egyszerű feladat, feles győzelem esetén már bonyolult, számos kérdést felvet. Alapvetően azt, hogy nem jogállamban szabad-e nem jogállami eszközöket használni, tehát feles többséggel hozzá lehet-e nyúlni egy alapörvényhez, amelyet kétharmados többséggel hoztak meg? Van, aki szerint ez működhet, van, aki szerint az Alaptörvény közjogilag eleve érvénytelen, a Fidesz még a parlamenti ellenzékkel sem egyeztetett. Jakab András alkotmányjogász –korábban az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója- úgy véli, hogy ha az ellenzék hatalomra jutva semmisnek tekinti az Alapörvényt, akkor felforrósodik a hideg polgárháború. „Ha majd mindkét oldalon fegyveres szervek állnak egymással szemben, hogy döntik el a vitát?” – teszi fel a kérdést Jakab András. Sok „trükkös disznóságot” rakott a Fidesz-KDNP-s többség az Alaptörvénybe, de nem lehet mazsolázni belőle, hogy ez most demokratikus, ez meg nem. A Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem a jogi normák tartják össze. „A politikailag elfogult jogalkalmazás a mostani rezsim szíve, és ezen gyorsan tudna változtatni egy új parlamenti többség alkotmányozás nélkül is.”
Fleck Zoltán szerint feles többséggel senki sem akar alkotmányozni. Amiről szó van, az közjogi változtatás több ponton, amelyhez széles körű népszuverenitás ad felhatalmazást. A Fidesz Alaptörvénye nyilvánvalóan alkalmatlan a szerepe betöltésére, atavisztikus elemek vannak benne, lezár olyan értékeket, mint a család, vallás, szegénység, pedig nem biztos, hogy az emberek ugyanazokat gondolják minderről, mint a Fidesz vezetői. Ezeket és a hasonló értékeket nyitva kell hagyni. A fanyalgóknak, kritikusoknak kevés érvük van, több a félelem, a szorongás. Hajlamosak arra, hogy önként alávessék magukat a hatalomnak. Vannak ilyenek a jogászok között is – világít rá Fleck Zoltán. Jól megélnek az Orbán-rendszerből. Az ő önvédelmük és a diktatórikus erőszak tartja fenn az egészet. Ami egy hideg polgárháború veszélyét illeti, az utcai zavargás még nem polgárháború – jegyzi meg a jogszociológus. Hozzáteszi, hogy az ellenzéknek még a választások előtt meg kell mondania, hogy mit akar csinálni, és az megnyugtatja a szavazópolgárokat.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.
12.03. 21:00
Műsorvezető: Herskovits Eszter
