A jóslásra szolgáló szerv, az agy

Új ablakban

2023. július 11. Utópia (2023. július 11., kedd 19:00)

52:33

00:00

Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Lőrincz Csaba, Neuman Gábor

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóinak legújabb felfedezése szerint egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.

"A memória elraktározásának módját régóta kutatják, ez az egyik legalapvetőbb kérdés az idegtudományokban" – mondta az Utópia adásában Nyiri Gábor, az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Agykéreg-csoportjának vezetője.

Egy adott emlék rögzítése során bizonyos hippokampális fő sejteknek aktiválódniuk, míg másoknak gátlódniuk kell az adott emléknyom kialakításához. E sejtek aktivitásmintázata számos tényezőtől függ. Így például attól, hogy milyen érzékszervekből kapnak információt az agykérgen keresztül, és milyen belső folyamatokkal társulnak.

"Úgy kell elképzelni, hogy a hippokampusz, az emlékek könyvtára, ez aktiválja az agy megfelelő részét." Ugyanez generálja a sejtek mintázatának aktiválódását. Ez alapján dől el, hogy egy bármilyen inger hatására milyen típusú emlék jön létre. Az agykéreg nemcsak közvetlenül, de közvetve, egy ősi agytörzsi sejtpopuláción keresztül is képes befolyásolni a hippokampusz-memóriaközpont működését és ezzel emlékeink formálódását és felidézését.

"Valójában nagyon sok agyi rész együttes működése vesz részt az emlékképződésben" – mondta Nyiri. Példaként emelte ki a hipermnéziás embereket, akik emlékező tehetsége hatalmas mennyiségű emlék tárolására képes, "pontosan emlékeznek arra, mit ettek, kivel beszéltek 20-30 évvel korábban ezen a napon". Hangsúlyozta ennek az állapotnak, bár vonzónak tűnhet, hatalmas ára van. A hipermnéziás emberek hajlamosak a depresszióra, nem képesek elvonatkoztatni emlékeiktől. "Jelen elképzelésünk szerint azért nem emlékszünk mindenre, mert egyszerűen nincs rá szükségünk. Valójában az agy első sorban egy jóslásra szolgáló szerv.  A mindennapi életünkben annak vesszük leginkább hasznát, ha az emlékeinkből levont következtetéseinket a lehető legjobban fel tudjuk használni" – összegezte, hozzátéve, hogy az agytörzsnek is van ilyen priorizáló képessége.

A KOKI munkatársai feltárták, hogy az eddig kevéssé kutatott agytörzsben a hippokampuszba idegrostokat küldő nucleus incertus nevű sejtcsoportnak alapvető szerepe van negatív élményeink felidézése során. Ezen agytörzsi idegsejtek memóriafolyamatokban betöltött szerepét számos tudományos módszer alkalmazásával vizsgálták a kutatók egerekben. Kimutatták, hogy aktiválásuk önmagában semmilyen rossz élményt nem okoz, azonban ha ugyanezeket az agytörzsi sejteket a negatív élmény rögzítése során aktiválták, későbbi visszaaktiválásuk lehetségessé tette a negatív élmény felidézését.

Az agy tehát képes volt összekapcsolni e sejtek aktivitásmintázatát a negatív élménnyel. Azt, hogy ezen agytörzsi sejtek aktiválása szükséges egy negatív élményre való emlékezéshez, az is bizonyította, hogy amikor a kutatók gátolták őket, az nagyon megnehezítette a negatív élményre való emlékezést. Szintén igazolták, hogy e sejtek magasabb rendű agykérgi területekről kapnak serkentést, ami vélhetően az élmények tudatos befolyásolását teszi lehetővé.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.