A jövőnket nem építhetjük a gyűlöletre – Nemzetközi lapszemle

Független igazságszolgáltatást és a romák jogainak tiszteletét követelték Budapesten a tüntetők, akik tábláikon azt hirdették: "Senki sincs a törvény felett!”, illetve "A jövőnket nem építhetjük a gyűlöletre!" – számolt be Belgium legnagyobb napilapja és honlapja, a The Brussels Times. Az ügy hátterét ismertetve a tudósítás kiemeli, hogy nemcsak arról van szó, hogy Orbán Viktor szembehelyezkedik a bírósági döntéssel, hanem ezenfelül még nemzeti konzultációt is szervez köré. Az újság az Európai Bizottság szóvivőjétől is érdeklődött, de ezúttal nem nyilatkoztak, mondván, amennyiben tényleg megvalósulna a tervezett nemzeti konzultáció, akkor véleményt nyilvánítanak. Ezt csak azért említjük meg, mert tavaly, az európai parlamenti választási kampányban a magyar kormány óriásplakátokon megjelent hirdetéseit viszont az EB tételesen cáfolta. Ellenben nyilatkozott a Brussels Timesnak a Nyíltt Társadalom Alapítványok Roma Kezdeményezések Irodájának igazgatója, Zeljko Jovanovic, aki azt mondta, hogy a tüntetés szervezése közben folyamatos médiatámadásoknak voltak kitéve, és a szervezőket valamint közösségeket is megfenyegettek. Ezért két dolog miatt is aggódik: egyrészt a Fidesz azért fordult most a romák ellen, hogy így a szélsőjobbtól hódítson el szavazókat. Másrészt tényleg beavatkozik a szegregáció miatt hátrányt szenvedettek ellen a bíróságok munkájába. A cikk emlékeztet, hogy ezt is feltehetően majd a jogállami normák megsértéshez fogja sorolni az Európai Tanács, s pont abban a kritikus időszakban, amikor a következő hétéves uniós költségvetés számai forognak kockán. Megbízható számok ugyan nincsenek, de feltehetően alulbecsültek a létező adatok – összegzi a lap, miszerint a lakosság 5-10 százalékát teszik a romák Bulgáriában, Magyarországon, Macedóniában, Szerbiában és Szlovákiában.

A Reuters tudósításában arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdaság lassul, a migránsellenes kampány kezd kiüresedni, ezért kell másképp mozgósítani a szavazókat: a bíróságok függetlenségét, a kisebbségeket és a civil szervezeteket vette célpontjába a Fidesz.

’Hollywood a Dunán’ tervet szövöget a magyar filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba – mondta el az egyik legolvasottabb kaliforniai szakújságnak, a Varietynek a vele készített interjúban. Az Andy Vajna nyomdokain haladó, de talán még nála is ambíciózusabb Káel még nagyobb stúdiókat akar, összekötni a film- és a tv-ipart, s terjeszkedne Budapesten túl. A filmfinanszírozás megreformálása is a céljai között szerepel; noha részleteket nem, de annyit megtudtunk, hogy a készpénzben fizetés engedménnyel járna. Az viszont már látszik, hogy megkezdődtek az iparági összevonások, csaknem megduplázódik a magyar producereknek tervezett juttatások összege, és a rendszer a korábbinál máris sokkal rugalmasabb. A Variety szerint a brit után hazánk már a második legnagyobb filmgyártó bázisnak számít Európában. A GDP 0,15%-át a filmipar állítja elő, ami Európában a legmagasabb arány – tudatta Káel. A külföldiek a stúdiókat egy-egy évre bérlik és az elkövetkező három évben ezért fogják két újabb stúdióval bővíteni a kört. Elárulta, Hollywoodba készül, hogy a hagyományokon alapulva – tekintve a William Fox-féle Fox Studios és az Adolph Zukor alapította Paramount Filmstúdiót – szorosabbra kösse a szálakat az amerikai film fővárosában.

Ukrajna és Magyarország a teher- és személyautók egyszerűsített határellenőrzéséről, feltehetően a teljes liberalizációról és infrastrukturális fejlesztési tervekről állapodott meg – erről számol be a Lenta orosz nyelvű hírportál Ukrajna infrastrukturális fejlesztéseiért felelős miniszter bejelentése alapján, miután találkozott Mosonyi László magyar államtitkárral. Azt tudni egyelőre, hogy a papír alapú határellenőrzést elektronikus váltja fel, ami együttjár majd Záhony-Csop infrastrukturális fejlesztésével, elkerülő útvonalak kiépítésével. Előzőleg a lengyelekkel tárgyalt ugyanerről az ukrán miniszter a Három Tenger kezdeményezés érintettjeinek részvételével.

A volt uniós biztos, Günther Oettinger Orbánnak fog dolgozni – hirdeti címében a Der Spiegel. Méghozzá a nemrég létrehozott Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsban, habár a német politikus azt mondja, még mérlegeli az ajánlatot. Most jár Budapesten erről tárgyalni, de a szerződést még nem kötötte meg a kormánnyal. Úgy fogalmazott, nem akar olyan testületben dolgozni, ahol nem tisztelik a tudósok függetlenségét.

Címlapi kép: Kerényi Kata fotója

Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje a 2020. február 24-i Reggeli gyorsban hangzott el.