"A kárpátaljai magyarok elutasítják, hogy Orbán politikájának túszai legyenek"

Tizenegyedszer is a Fidesz elnökének választották Orbán Viktort, aki beszédében ismét hangoztatta, Ukrajna fényévekre van Ukrajna az uniós tagságtól – írja a spanyol Euro Weekly News. A kormányfő jelezte azt is, hogy a feladata lesz korrigálni az EU-nak ezt az elhibázott ígéretét. Mindezt véli annak ellenére, hogy Ursula von Der Leyen nemegyszer elmondta, óriási lépéseket tett a feltételek teljesítésében Kijev, amely alapot ad a csatlakozási tárgyalások december közepére tervezett megkezdéséhez. Az írás Putyin és nem Zelenszkij szövetségeseként mutatja be Orbánt, aki a háború kitörése óta egyfolytában blokkolja Ukrajna nyugati közeledését.

A kárpátaljai magyarok nem akarnak és nem lesznek túszai Orbán uniós politikának – összegezhető Júlia Zsukova ukrán szerző Beregszászon keltezett írása a Szabad Európa angol és orosz nyelvű szekciójában. S ennek a cikknek is az alapkérdése, miért akadályozza a magyar kormányfő Ukrajna uniós tagságát. A cikk szerint az oktatási- illetve a nyelvtörvényre való hivatkozással nem volt hajlandó fegyverekkel és egyéb munícióval segíteni a háborúban Ukrajnát a magyar kormány, de ez volt az oka minden olyan ukrán törekvés megakadályozása is, amely elősegítette volna az országnak a nyugati közösséghez való tartozását. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata szövetség vezetője a tudósítónak egyértelművé tette, mivel ők ukrán állampolgárok első helyen, ezért a Kijev által meghatározott politikához tartják magukat. Nyelvében él a nemzet, s bizony ők is itt élnek már 1100 éve, a csehek, magyarok, zsidók, romák, szlovákok szomszédságában, illetve részben velük együtt élve, a történelem viharaiban is meg tudták őrizni nyelvüket. Beregszász polgármestere, Babják Zoltán határozottan kijelentette, hogy Orbán külpolitikája számára magyar belügyként értelmezendő, s Oroszországot az ellenségüknek tartják. A városban most avatták fel a háborúban meghalt katonák emlékművét, ahol egy középkorú férfi így fogalmazott: nem szeretem Orbán politikáját, mert nem tudom, honnan fúj a szél és merre fordul aztán a szélirány. Kárpátalján a háború kezdete óta az emberek tudatosan fordulnak el Orbán politikájától – mert anyaföldnek nevezik Ukrajnát, s meg akarják védeni – ezt már Dmytro Tuzsanszkij, az ungvári Közép-Európai Stratégiai Intézet igazgatója állapítja meg, felmérésük szerint a kárpátaljaiak kétharmada elvárná, hogy a magyar kormány fegyverszállítással is segítse az országot. Mindenki látja, hogy Orbán cinikus és egyben pragmatikus politikát űz, amikor a magyar kisebbségről van szó. Tudatosan vagy sem, de az ottani magyar közösséget politikája túszként ejtette foglyul – jelenti ki Tuzsanszkij. Mások köntörfalazás nélkül elmondták, hogy Orbán Nagy-Magyarországot szeretne látni. Legalábbis ez az álma. De azért nem mindenki támogatja őt ebben. Sőt az emberek remélték, ellátogat Kijevbe Zelenszkijhez. S azt is elvárják tőle, hogy tegye félre Orbán a magyar-ukrán nézeteltéréseket.

Nem voltunk elég érzékenyek és figyelmesek, amikor a tömegek elégedetlenségének jeleként vagy az új nacionalizmus és a protekcionista mozgalmak megerősödése láttán csorbult az oktatás szabadsága, az akadémiai szabadság? – teszi fel a kérdést a nemzetközi University World News, amely Afrikától kezdve Ázsián és Amerikán, illetve a Közel-Keleten át egészen Európáig a világ számos pontjáról író szerzőket tudja a stábjában. A több millió érintetthez eljutó portál ebből a drámai változásból kiemeli elsőhelyen Magyarországot és utána Lengyelországot. Folytatódik a lelkiismeret ostorozása: miért nem válaszoltunk a jobboldali támadásokra, amelyek az oktatás fundamentumát kezdték ki, s közben a választók – mindebből gyakorlatilag semmit nem észlelve – változatlanul bizalmat szavaztak az autoriter vezetőknek, akik megbontották a fékek és ellensúlyok rendszerét. A magyar esettörténetet tárja fel a részletes írás elsőként, alapvetően a CEU-val történtekre koncentrálva, és megjegyzi, hogy hamarabb elköltözött kényszerből az egyetem, mint ahogy az EU bírósága megállapította volna a törvénysértést. Sőt megjegyzi azt is, hogy nem hivatkozott a bíróság az EU-s alapjogok chartájának 13. paragrafusára sem, amelynek alkalmazása mulasztás volt a részéről. A lengyel eset mellett a németet is megemlíti a cikk, ahol ugyan nem jellemző a tanszabadság korlátozása, de előfordult, hogy az oktatók véleménynyilvánításuk szabadságát érezték korlátozva, leginkább a hierarchikus rendből adódóan.

A lapszemlét a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Kárpátaljai magyar szervezetek képviselőinek találkozója Zelenszkij elnökkel, 2023. augusztusában.