Polyák: Mégis mit képzel magáról a Corvinus vezetése?

Az egyetemekről volt szó az Esti gyorsban: ahogy műsorvezetőnk sorolta, a kormány elüldözte a CEU-t, einstandolta a Színművészeti Egyetemet, közalapítványokba kényszerítette a campusok többségét, ami miatt Magyarország jövőre vélhetően elesik a részvételtől az Erasmus és a Horizont-programban, miközben az átalakításnak egyelőre ellenálló ELTE és BME esetében a kormány azt állítja, hogy ha beléptek volna az új rendszerbe, akkor már lenne pénzük. A legújabb botrány pedig, hogy a Corvinus Egyetemen kirúgták azt az oktatót, Ádám Zoltánt, aki nem hagyta szó nélkül, hogy egy fontos részvényes fiát suttyomban, kivételezve vizsgáztatták.

Polyák Gábor médiajogász, egyetemi tanszékvezető, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője azzal kezdte: az einstandolás a többi egyetemre is igaz, az ELTE, a BME és néhány kisebb intézmény kivételével. Nem közalapítványok, hanem politikai grémiumok felügyelik ezeknek a működését, és nem az állam, hanem a Fidesz einstandolta az egyetemeket, ami azt jelenti, hogy politikai felügyelet alá vonták őket. A konkrét ügyben azt látják, hogy ez egészen idáig el tud jutni, ha a kuratóriumban olyan személyek ülnek, akiknek a befolyása arra is használható, hogy egyes diákok máshogy vizsgázhassanak, ha pedig az oktató ezzel nem ért egyet, akkor őt bocsátják el.

Amikor a félelmeiket fogalmazták meg a Corvinus átalakítása idején, akkor ez volt az egyik legrosszabb várakozásuk, hogy olyan összeférhetetlenségek állnak elő a kuratóriumokban, amik az oktatókon és az oktatás színvonalán csapódnak le. Feltette a kérdést: ki gondolta, hogy az jó ötlet, hogy a Corvinus megkapja a MOL és a Richter részvényeinek 10 százalékát, majd beültetik a kuratóriumba ezeknek a cégeknek a vezetőit, akik így lényegében a saját vagyonuk felett őrködnek? Gyakorlatilag az ő döntésük, hogy a Corvinus milyen vagyonból és hogy működik, ami teljes képtelenség. Miért gondolták azt, hogy „a magyar üzleti etika magas színvonala” mentén majd nem az üzleti érdekeket helyezik előtérbe az oktatási szabadságot érintő szempontokkal szemben? – fűzte hozzá.

Szerinte az egész eleve elhibázott koncepció volt, viszont a többi egyetemen csak politikai nyomás van, oda nem jutott ilyen vagyon, némi aprópénzzel szúrták ki a kollégák szemét. Semmi köze nincs annak, hogy az ELTE és a BME nem kap pénzt, ahhoz, hogy ők nem alapítványi egyetemek, semmi akadálya nem lenne, hogy megkapják a szükséges forrást. Ráadásul minden egyetemen 2013 óta ott ül a kormány embere, a kancellár, akit Orbán Viktor személyesen nevez ki. Vagyis szó sincs arról, hogy eddig teljes gazdálkodási szabadság lett volna – hívta fel a figyelmet a szakértő, aki szerint még ez se volt elég politikai kontrollnak.

Azt mondta, kevésbé érdekes, hogy melyik hallgatóról és a pozíciójával visszaélő családjáról van szó, hanem a súlyos rendszerhiba a lényeg, hogy egy egyetem elfelejti, mi a dolga, és eleget tesz egy ilyen kérésnek. Majd pedig amikor valaki azt mondja, hogy ebben nem vesz részt, akkor őt, az érintett oktatót rúgják ki. Az adott diák éljen boldogan a diplomájával, a szülei vegyenek neki még kettőt – szúrt oda Polyák Gábor. Hangsúlyozta, sokkal inkább arról van szó, hogy „mégis mit képzel magáról a Corvinus vezetése?” – tette fel a kérdést.

Műsorvezetőnk felhozta, hogy elmúlt 9 hónapban 43 milliárd forintot költöttek Rogán Antal tárcájánál kommunikációra, miközben már tényleg látható, hogy recesszióban van az ország. A szakértő megjegyezte: a BME vagy az ELTE költségvetésében ezek az összegek meglehetősen komoly hangulat- és minőségjavulást okoznának, de a kormánynak az oktatás továbbra sem fontos. Tisztában vannak vele, hogy mekkora a válság, de nem akarják megoldani, nem kötnek békét az Európai Unióval, hanem úgy csinálnak, mintha ezek a problémák nem léteznének, helyettük „teljesen agyament bolondságokról” beszélnek. És sajnos a Fidesz-szavazótábor vevő erre a manipulációra, mellébeszélésre, elhiszi, hogy Brüsszel meg a melegek a hibásak, miközben itt élünk és próbálunk túlélni – fogalmazott.

Szóba került az is, hogy Papp Dániel MTVA-vezér, akit bírósági ítélet szerint is lehet hírhamisítónak nevezni, havi 3,5 millió forintot keres. Polyák Gábor úgy fogalmazott: ebben az országban teljesen elvesztettük azt a mércét, hogy milyen teljesítményt kell felmutatni a tisztességes bérhez. Nem számít a társadalmi, gazdasági hasznosság, az állami politikai alapon dönt és ugyanúgy ő dönt egy egyetemi tanár, az MTVA-vezetők és lényegében a Fradi-focisták – havi 11 milliós – fizetéséről is. Vagyis a fontossági sorrend a kormánynál szerinte, hogy foci legyen és arról adjon hírt az állami propaganda, a többiek meg menjenek haza.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.