A Klubrádió ügye is kellett ahhoz, hogy az EU lépjen a fideszes médiabirodalmak ellen
1/12/2021 14:45
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az Európai Unió a következő évtől fellép az állami médiabeavatkozások ellen, ígérte Thierry Breton uniós biztos. Egyelőre az biztos, hogy az állami reklámköltések és a tulajdonosi koncentráció lesz a legfontosabb része ennek az előterjesztésnek, ami a magyar médiahelyzetre adott válasz is egyben. A készülő európai hírügynökséghálózatba az MTI-t meg sem hívták.
Az egész beszélgetést a lejátszóra kattintva 110:10-től hallgathatja meg.
Az EU egy évtized után végre felismerte, hogy vannak bizonyos problémák, mondta Urbán Ágnes médiaszakember, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa. Ehhez az is kellett, hogy most már nem csak Magyarországról van szó, hanem Lengyelországról és Szlovéniáról is. Egyre "nő azoknak az országoknak a száma, ahol "rendkívül torzzá kezd válni a médiarendszer", és úgy tűnik, ez már elérte az EU ingerküszöbét is, mondta.
A szlovén helyzet azért külön is érdekes, mert ott néhány Orbán Viktor-közeli befektető közvetlenül érdekeltséget is szerzett, ez más, mint a lengyel médiahelyzet, ahol csak strukturálisan lemásolták a magyar ötleteket, néhányat pedig továbbfejlesztettek. Tehát a szlovén médiapiacba az Orbán-rendszer direktbe belépett és tulajdon is szerzett. Urbán szerint ezeknek a NER-es köröknek üzleti érdeke is fűződik, hogy terjeszkedjenek és így növeljék üzleti befolyásukat, ami találkozott néhány ottani politikus érdekével.
"Az EU kezdi észre venni, hogy mi ez a vircsaft, ami Közép-Európában zajlik". A múltról szólva a médiaszakember elmondta, hogy sokig elv volt, hogy a médiaviszonyokba nem avatkoznak bele, és csak általános szabályok vonatkoztak az európai médiahelyzetre, például a közmédia állami támogatásával kapcsolatban, vagy a szabályozóhatóság kiegyensúlyozottságával kapcsolatban, de ezek alapján "nehéz volt bármilyen tagállam ellen fellépni". Most úgy tűnik, hogy elkezdtek egy valódi médiaszabályozáson dolgozni.
Magáról a szabályokról még semmit sem tudni, hiszen csak egy konferencia nyitóbeszédében jelentették be, hogy mire készülnek, de Urbán kiemelt három olyan témát, amit már nevesítették a jövőbeni szabályokkal kapcsolatban: az egyik a tulajdonosi koncentráció problémája, amit Magyarországon a Kesma - kormányzati segítséggel létrejött médiabirodalom - miatt jól ismerünk. Arról van szó, hogy az EU nem szeretné, ha egy tulajdonos kezében túl nagy médiabirodalom összpontosulna.
Az állami reklámköltéseket és ezzel az állami befolyást is szabályozni fogják. Bár nem tudni, milyen irányba mozdul majd el a szabályozás, de Urbán szerint két irány lehetséges. Vagy "egy nagyon visszafogott megoldás" részeként csak azt írják elő, hogy az állami költéseknél transzparenciára van szükség, hiszen jelenleg csak adatbázisvásárlással lehet megtudni, hogy mekkora az állami költés, vagy képleteket kezdenek alkotni, hogy az állam, hol, mennyit költhet egy-egy médiánál.
További izgalmas kezdeményezés az az európai hírügynökség, amit Brüsszelben hoznának létre 16 létező európai hírügynökség bevonásával, ami azt szolgálná, hogy "az EU-val kapcsolatos hírek mögött legyen egy minőségi intézmény". Ebbe a körbe az MTI-t nem hívták meg, Urbán Ágnes szerint "abszolút érthető okokból".
Urbán azt is elmondta, hogy szerinte a mostani változtatásban az is benne van, hogy a Mérték és Jávor Benedek a Klubrádió miatt a bizottsághoz fordult, "kitették a problémát az asztara". A konkrét helyzettel ugyan nem tudtak mit kezdeni, de elindították a gondolkodást.