A költségvetési kohéziós alapok 100%-át kell megvonni a magyar kormánytól – Kim Lane Scheppelee és John Morijn az uniós pénzekről
28/08/2022 09:01
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Úgy néz ki, Ursula von der Leyen – Angela Merkel volt kancellárhoz hasonlóan – kész a kompromisszumra a magyar kormánnyal, de csak a Covid-féle helyreállítási alap pénzei tekintetében. A jogállami normasértés ennél súlyosabb ügy, amihez rendszerszintű változásra lenne szükség – erről beszélt lapunknak két elemző, és uniós tanácsadó: Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem és John Morijn, a Groningen Egyetem professzora – miután megküldte levelét a magyar kormány Brüsszelnek.
– Mi se nagyon, de azért valamire rájöttem – mondja Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, a magyar alkotmány elismert szakértője és az Európai Unió jogállami ügyekben illetékes tanácsadója is egyben. – Két folyamat, két eljárás zajlik egyszerre. És a magyar kormány nem tesz különbséget a kettő között, egybemossa, amikor beszél róluk. Az egyik, ami az Európai Bizottság hatáskörén kívül esik, és gyakorlatilag csak a jóváhagyásra vár, ez pedig a Covid-féle helyreállítási alap. Amit tavaly nyújtott be a magyar kormány, de nem felelt meg a kritériumoknak. Úgy tűnik azonban, hogy ebben igencsak kész a kompromisszumra Ursula von der Leyen hivatala. S amikor nyár elején a kormány négy pontban jelentette be, hogy milyen változtatást tervez bevezetni a feltételek részleges teljesítésekor, akkor azok csak a Covid-féle segélyre vonatkoztak. Most viszont Johannes Hahn költségvetési biztosnak küldtek válaszlevelet, ami ugyebár a jogállami normasértés kezelésére vonatkozik, és amelyik a hétéves költségvetés hazánkra eső részének megszerzésére irányul.
– Látta ezt a levelet, esetleg van információja erről?
– Nem, ezt nem, viszont Hahnnak a magyar kormányhoz címzett levéltervezetét annak idején láttam, s ebből az a benyomásom, hogy az abban kérteket nem lehet rövid időn belül teljesíteni. Például azt, hogy a magyar ügyészség eljárást indít az uniós alapokkal szembeni csalásokról és le is folytatja az eljárást. Hahn csapata ezzel teljesen tisztában van. Más lenne a leányzó fekvése, ha csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, az EPPO-hoz a magyar kormány. A legfőbb gond, hogy a korrupció leleplezését hivatott belső, magyar ügyészségi rendszer maga is olyan korrupt, hogy attól változást nem remélhetünk. Polt Péter hivatalában bízni nem lehet, hisz tonnaszámra gyűltek fel az elmúlt években az ügyek, és a bizottság tudja, előrehaladás nem volt a korrupció felszámolásában. Tanulmányt írtam ennek a menetrendjéről, noha az Európai Bizottsággal közvetlenül én nem tárgyalok, de abban szinte biztos vagyok, hogy a nyár elején a magyar kormány által ismertetett négy feltétel teljesítése a bizottságnak nem lesz garancia a jogállam helyreállítására.
– Miért nyilatkozik akkor optimistán a magyar kormány, hogy megkaphatjuk a pénzeket?
– Mert a Covid-féle alapot Ursula von der Leyen, Angela Merkel egykori kompromisszumos politikáját követve, feltehetően elintézi. Mint ahogy tette ezt a lengyeleknek, noha kikötötte, a pénzek csak a feltételek teljesítésével utalhatóak, s bizony azok nem teljesülnek. Egyelőre hoppon maradtak a lengyelek, Ursula pedig szégyenben. Öt biztos eleve ellenezte a lengyeleknek adott ígéretet.
– Ez az utolsó esély – mármint a Johannes Hahnnak most visszaküldött levél - a magyar kormány számára, hogy pénzhez jusson?
– Nem jelenteném ezt így ki, hogy az utolsó esély. Azt is el tudnám képzelni, hogy az Európai Tanács szavaz a költségvetésről és másnap mondjuk Orbán lemond és átadja a kormányzást az ellenzéknek! Ismerve persze a helyzetet, ez aligha történik meg. De azt nyugodtan kijelenthetjük: 1. A magyar legfőbb ügyész hivatala nem fogja feltárni a kormányzati korrupciós ügyeket. 2. A közbeszerzési eljárás eddig ígért megváltoztatása nem lesz elegendő a bizottságnak. Az urambátyám rendszerben az uniós alapok harmadát Orbán közvetlen környezete kapja. Épp Brüsszelben egyeztettem az uniós alapok brüsszeli és magyar auditálásáról, amikor kiderült a számomra, hogy a magyar hivatalnak, amelyik kifejezetten az uniós alapok auditálását végzi, semmi köze a Magyar Állami Számvevőszékhez. Az ún. EUTAF – közvetlen kormányzati befolyás alatt áll, hiszen a pénzügyminisztérium költségvetési intézménye. A magyar sajtó – nekem úgy tűnik – még nem fedezte fel ezt a szervezetet. Az elsők között, 2010 júniusában állította fel Orbán ezt az intézményt, a pénzügyminiszter dönt a vezetőjéről, szóval egyáltalán nem független intézmény. Szóltam is az Európai Bizottságnak, amikor utánanéztem ennek a történetnek, mert teljesen világos, mégha az angolságuk, pecsétjeik és hivatali működésük teljesen kifogástalannak is tűnik, ők siklottak el mindig annak a bizonyos egyharmadnyi uniós forrásnak a haveri odaítélése felett akadálytalanul.
– Ön szerint a kormány a Johannes Hahnnak küldött levelében most jelezte, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez?
– Kétlem. Ugyanakkor tudjuk, hogy Orbánnak iszonyúan nagy szüksége lenne az uniós pénzekre. Érdekes lenne, ha mégiscsak rá tudnák őt kényszeríteni, hogy csatlakozzon az ország. Államosította az elmúlt 12 évben a stratégiai energetikai intézményeket és most nagy bajban van…
– Hallotta, hogy most a Vodafone-t kebelezi be szőröstül-böröstül a kormány és a 4iG?
– Hát, persze. A 4iG-t egy éve követem, és azt látom, a nulláról indult és szép lassan felfal mindent. Ha Orbán, mondjuk, elvesztette volna a választást, akkor ezen keresztül – elveszítve a titkosszolgálat feletti irányítást – mindenkire kémkedhetett volna, miután benne vannak a hozzá legközelebb állók a tulajdonosok között. Nos, lesz majd a Vodafone.
– Honnan vesz rá pénzt?
– Ha európai összehasonlításban nézem a GDP-növekedést és a hiányt, jól áll Magyarország. De őszintén, nem tudom, honnan veszik ezeket a számokat.
– Gyanakszik, nem valós számok?
– Gyanakszom, ezek talán mégsem valós számok. Tapasztalatból beszélek, nem ideológiai meggyőződésből. A munkanélküliségi mutatók is azért lettek – részben – kiválóak kormányzása elején, mert a kivándorolt, a külföldön munkát kapott munkát kapott fiatalokat is betolták a statisztikákba.
– Ha mégis elbukná Orbán az uniós pénzeket, akkor képes lenne az EU ellen hangolni a népeket?
– Nem hiszem, hisz az Unió nagy szabadságot adott az embereknek. Persze, ha belebukna a tárgyalásokba, meg fogja próbálni, hogy mindenért az Uniót hibáztassa.
– De erre nem lesznek vevők az emberek. Akkor ez dupla dráma lesz Orbánnak. Se pénz, se posztó…
– Mindenki tudja, Orbán korrupt. Még a saját szavazói is. Tudják, hogy nem az LMBTQ- vagy a migrációs törvények miatt, hanem a korrupció miatt fogja esetleg büntetni Brüsszel. Ha van esze Brüsszelnek, akkor nyilvánossá teszi ezeket a levelezéseket a kormánnyal.
– De most egyelőre titkolózik mindkét fél. Mit vár az Európai Bizottságtól?
– Lengyel mintára Ursula von der Leyen megegyezik a kormánnyal. A Covid-alapról. A jogállami normasértés ügye azonban továbbra is ügy marad. Két másik kollégámmal legutóbb azt tanácsoltuk, a költségvetési kohéziós alapok 100%-át kell megvonni a magyar kormánytól. Lehet, hogy nem így lesz, de az egészen biztos, Orbánt a vétóival együtt már nagyon megelégelte az Európai Tanács.
✽ ✽ ✽
– Szoros határidők állnak Brüsszel és a kormány rendelkezésére. Az Európai Bizottságnak szeptember 22-ig kell válaszolnia a magyar kormány hétfőn elküldött levelére – ezt már John Morijn, a Groningen Egyetem professzora mondja, az uniós tanácsadók egyike, aki jelentést írt a magyar jogállami normasértések és azok uniós kezelésének problémájáról. – A kérdés, mennyire hihetőek a kormány ígéretei. Amennyiben azok, akkor azokat olyan törvényekkel erősítse meg, amelyeket nem tud visszavonni azok után sem, ha esetleg az EB visszautasítja a kormány pénzfelhasználásának módját.
– Elég egy-egy törvényi ígéret? A rendszer egésze van megmérgezve!
– Ezzel egyetértek, de például a magyar médiatörvény közvetlenül nem sérti az uniós költségvetést. Ellenben a bizottságnak világossá kell tenni, hogy a jogállami feltételek csak ezek egyidejű érvényesítésével teljesíthetőek.
– Roppant bizakodó a kormány, mire fel?
– Nem nagyon tudom ezt az optimizmust helyén kezelni, szerintem ez csak blöff. S ezt most független szakértőként mondom, noha dolgoztam együtt egykoron a holland kormány uniós tanácsadójaként. Olyan kommunikációs trükk, amellyel később az esetleges kudarcért Brüsszelt hibáztathatják.
– Lát esélyt arra, hogy Magyarország csatlakozik végül az Európai Ügyészséghez?
– Erre csak azt tudom mondani, ha csatlakozna, minden megváltozna és elérhető közelségbe kerülnének a pénzforrások.
– A legfőbb ügyész leváltása segítene a helyzeten?
– Miután kétharmaddal választaná meg a Fidesz a következőt, kérdéses az új kinevezett függetlensége. Ezért mondom azt, hogy nem elég ígérgetni, olyan törvények kellenek, amelyek meg is felelnek az ígéreteknek, de nem módosíthatóak egy tollvonással.
– Mit fog lépni az Európai Bizottság és az Európai Tanács?
– Két aspektusból nézve erre a válaszom: ugyebár most egy konkrét kérdésre nagyon rövid, egyhónapos határidő van. Még ha erre a Covid-féle alapra pozitív is lenne a válasz, mert hisznek az ígérgetéseknek, akkor is azt mondom, amit korábban, s amiről másik két kollégámmal már benyújtottuk az erre vonatkozó értékelésünket: 100%-ban meg kell vonni a magyar kormánytól a kohéziós alapok támogatását mindaddig, amíg a jogállami feltételek nem teljesülnek. Tisztában vagyok azzal, hogy ez drákói szigorúság. Még ha az Európai Bizottság ezt el is fogadná, azonnal felmerül a kérdés, hogy az Európai Tanácsban ez a javaslat minősített többséget szerez-e? Hogy miért? Mert minden egyes tagállam más és más dilemmát vet majd fel. Egyesek mondhatják, igen, szavazzuk meg a 100%-os megvonást, mert csak így tudjuk elősegíteni a jogállam visszaállítását Magyarországon. Mások viszont elbizonytalanodhatnak, hisz náluk is vannak bizonyos szabálytalanságok, és akkor felteszik magukban a kérdést: akkor lehet, mi leszünk a következők, kiktől megvonják a forrásokat? Biztos vagyok abban, a lengyel kormány nem fogja megszavazni. Szóval még itt is látok számos bizonytalanságot. S akkor elkezdődik a Tanácsban egy éles vita. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a Tanács plusz két hónappal meghosszabbíthatja a döntéshozatal határidejét, december 22-éig. Vegyes érzéseim vannak az ügy kimenetelét tekintve, mert azt se szeretném, ha magyar barátaink szenvednék el az uniós források hiányát és nem azok, akik ellopják a közösségi pénzt.
Csernyánszky Judit riportja a 2022. augusztus 27-i Hetes Stúdióban hangzott el.
