A kormány által létrehozott tanárszervezet szerint pont a lényeg maradt ki a NAT-ból
17/01/2020 13:01
| Szerző: Klubrádió
A Nemzeti Pedagógus Kar sem támogatja, hogy most szeptemberben bevezessék az új Nemzeti Alaptantervet, hiányolják a modern pedagógiai szempontokat és az óraszám, a terhelés csökkentését. A szervezet elnöke arról is beszélt, hogy a pedagógushiány hamarosan aggasztó helyzetekhez vezethet a közoktatásban, a tanári kar átlagéletkora sok intézményben már ötven fölött van, és bár a kollégák keveset keresnek, egyelőre a többség kitart. Elsősorban elköteleződésből, meg persze ötven fölött akkor sem tűnik vonzó életcélnak árut feltölteni egy áruházban, ha az jobban fizet.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Nemzeti alaptanterv (NAT) várható megújulásáról nyilatkozott a Klubrádióban. A tervezettel, amelyet a kormányzat még nem tárt a nyilvánosság elé, több problémájuk is van.
Horváth Péter először is azt emelte ki, a korábbi változatban, amely 2018. augusztus végén jelent meg, még volt egy bevezető rész, amely modern pedagógiai szempontokat fogalmazott meg módszertanról, fejlesztésről, értékelésről, valamint tantárgyi struktúrát is tartalmazott, kitért rá, hogyan lehetne integráltan tanítani tantárgyakat. Ez a nyitó rész azonban, amely egy komolyabb paradigmaváltás kezdete lehetne, a mostani verzióból hiányzik. Ezért is adott ki közleményt a készülő NAT-ról Nemzeti Pedagógus Kar. De úgy tudja, hogy ha megjelenik az erről szóló rendelet, akkor egy része talán visszakerül.
A problémát, mint a kormány által létrehozott tanári szervezet elnöke utalt rá, valószínű. nem az okozza, hogy az új NAT tervezetének elkészítéséből kizárták volna a szakmát. A korábbi változat kidolgozásában, még a Csépe Valéria-féle munkacsoportban, voltak tanárok, szakértők és oktatáskutatók is, és Horváth Péter azt feltételezi, a legújabb tervezet elkészítésében is részt vettek oktatási szakemberek.
A pedagógus kar elnöke közölte: az óraszám és a tananyag csökkentése kulcskérdés volt, miután 2016-ban, a felmérések alapján a legkomolyabb gondnak a diákok túlterhelését látták. A mostani javaslat azonban nem tartalmazza az óraszámok érdemi csökkentését, olyan maximumot határoz meg, amely közel van a mostanihoz. Az új NAT tervezetének készítői a 9-10-11. évfolyamon heti 34, vagyis napi 7 órás plafont javasolnak, ami, figyelembe véve, hogy még házi feladat is van, Horváth Péter szerint egyáltalán nem biztos, hogy javítja az oktatás hatékonyságát.
A pedagógus kar azt szeretné, hogy a tananyag mennyisége is lényegesen csökkenjen, mert az lenne a legfontosabb, hogy az anyag feldolgozása során alakuljanak ki a később fontos készségek. Ha továbbra is az lesz, hogy a pedagógus elmondja, mit kell tudni, a diákok pedig passzívan végighallgatják, az nem teszi lehetővé, hogy a napi hét órában fejlődjenek, ehelyett a szervezet elnöke szerint tanárnak és diáknak együtt kellene feldolgoznia a tananyagot.
A Nemzeti Pedagógus Kar tehát azt kéri, hogy ne vezessék be ezt a NAT-ot szeptembertől. Horváth Péter azt mondta, nem tudja, mikor kapnak választ a felvetésükre. Szerintük kissé késő van már az új elvárások kihirdetéséhez, mert ha megjelenik a rendelet, az intézményeknek őszig még helyi tantervet kell írniuk, ami azonban komoly munka, átgondolást igényel. A leterhelt tanároknak ezt is elvégezni nem lenne egyszerű feladat. Ha viszont nem lesz erre idő, csak letöltenek, átvesznek tanterveket, az nem segít a helyi sajátosságok beépítésében.
Horváth Péter azt is közölte: a számok magukért beszélnek, a meglévő pedagógushiány néhány év múlva aggasztó méreteket ölthet, és akkor csoportösszevonások lehetnek, vagy kisebb létszámú iskolákat kell majd „egybetolni”. Ráadásul, ha most megnézzük a pedagógus-korfát, akkor látjuk, hogy például a Révai Miklós Gimnázium (amelynek Horváth Péter az igazgatója) tantestületében az átlagéletkor 52 év. Felvetődött, hogy miért nem mennek el árufeltöltőnek a tanárok, Horváth Péter szerint ilyenkor elmenni egy ilyen munkahelyre már nem biztos, hogy életcél lehet, és a pedagógusok többsége úgy érzi, még a jelen körülmények között is tud tenni a gyerekekért.
A Nemzeti Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. 2013-ban hozták létre, a pedagógusok automatikusan tagjai lettek.
Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr
2020. január 17., péntek 07.35
Műsorvezető: Pálinkás Szüts Róbert
