Krekó: A kormány az orosz vakcinával csak erősítheti az oltásellenességet

Új ablakban

2020. november 27. Reggeli gyors - részlet 20.11.27. Krekó Péter

10:06

00:00

Miközben az Európai Unió további 160 millió vakcinára ad le rendelést, és ezzel 800 millióra nőtt a Közösség által előrendelt vakcinák aránya, Magyarország az első uniós tagország, ahová tesztelésre megérkezett a Szputnyik V vakcina.

Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital (PC) ügyvezető igazgatója szerint az Orbán-kormány uniós szinten egyedülálló elköteleződést mutat az orosz oltóanyag iránt, noha azzal szemben a magyarok túlnyomó többsége is bizalmatlan a közvélemény-kutatások szerint. Az erről szóló elemzésben arra is kitértek, hogy az orosz lakosság nem bízik a saját kormánya által kifejlesztett vakcinában. A Levada Központ felmérése szerint novemberre 59 százalékra nőtt a Szputnyik V elutasítottsága az orosz lakosság körében.

A szakember hangsúlyozta, hogy a Kreml állításának, miszerint Ország vakcinanagyhatalom, és az egész világot meg tudná menteni az oltóanyag, a valóság az, hogy a Sputnik V tömeggyártásával nagyon komoly problémák vannak. Ha sok ország részéről lenne is rá igény, Oroszország nem tudna eleget legyártani. Ezt Vlagyimir Putyin is elismerte. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az orosz közvélemény is nagyon bizalmatlan azzal a vakcinával szemben, amit már akkor engedélyeztek az orosz hatóságok, amikor még le sem zárult a klinikai tesztelés első fázisa.

„Annak ellenére, hogy az Európai Unió már 800 millió adag vakcinát rendelt elő, ezzel a mennyiséggel kétszer is be tudná oltani az unió lakosságát” – mondta hozzátéve, hogy az EU-nak gazdasági befolyása miatt is jobb esélye van arra, hogy előbb jusson vakcinához. Ez azonban a kormányközeli médiában nagyon kevésszer hangzik el.

 

Fotó: Pixabay

 

A Sputnik V-vel kapcsolatban annál több olyan állítás hangzott el a kormányoldali médiában, amiről kis utánajárással kiderül, hogy nem igaz. Például az, hogy a Sputnik V-t hozták ki a tudósok a leghatékonyabbnak. Vagy az az állítás, hogy a WHO elsőként javasolja.

„Sajnos úgy tűnik, hogy a magyar kormányzati média az orosz vakcinadezinformáció szócsövévé vált” – vonta le a következtetést Krekó.

Arra a kérdésre, hogy a kormány miért vette át ennyire a Kreml módszerét, három különböző, egymást nem kizáró magyarázatot vázolt fel.

A kormány a járvány kezdete előtt is gyakran hangoztatta, hogy Brüsszel nem segít, épp ezért „mi portyázunk és próbálunk új lehetőségeket találni kelet felé fordulva”. Korábban a maszkbeszerzéssel, most pedig a vakcinával igyekszik a kormány igazolni a keleti nyitást.

Másfelől ez egyben fontos gesztus lehet Oroszország és Kína felé.

Harmadszor a lélegeztetőgép vásárlásokat említve példaként Krekó megjegyezte, hogy ez a narratíva nagyon jó üzletet is jelenthet.

Általában azt látjuk, hogy azon országokban, ahol a vakcinakérdést a politikai szempontoknak rendelik alá, ott a közbizalom visszaesik a vakcinák iránt. Nem véletlen, hogy az orosz lakosság nem bízik a saját kormánya által kifejlesztett vakcinában. A Levada Központ felmérése szerint novemberre 59 százalékra nőtt a Szputnyik V elutasítottsága az orosz lakosság körében. Európában Oroszországban a legmagasabb a koronaszkeptikusok aránya – áll a PC elemzésében.

A magyar kormány ígérete a Szputnyik V gyors alkalmazásáról és engedélyeztetéséről ezért nemcsak megalapozatlan, hanem a vakcinációba vetett általános bizalmat is csökkentheti a magyar lakosság körében az Európai Unió oltóanyag-programjainak támadásával és a „keleti vakcinák” politikai alapú támogatásával.

Magyarországon több kutatás szerint már most is magas a bizalmatlanság a koronavírus-oltásokkal szemben. Ráadásul mivel a lakosság sokkal elutasítóbb az orosz és a kínai vakcinákkal szemben, ezek előtérbe helyezése a nyilvánosságban akaratlanul is erősítheti a bizalmatlanságot és az oltásellenességet.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.