A korrupció nem szelektív Magyarországon, nem tudnak fellépni ellene
9/06/2022 13:24
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A korrupcióellenes szervezeteket nem sokban segítik a hatóságok, és ez nemcsak a magyar nyomozásokra igaz: az Európai Ügyészség is lapít a fűben, mondta Ligeti Miklós, Transparency International Magyarország igazgatója Reggeli gyorsban. A fogaskerekek nehezen forognak, de talán most megtörik a jég két EU-s pénzekkel kapcsolatos ügyben. Közben az is kiderült, hogy a magyar kormány nemcsak a hatalom legfelsőbb köreivel, családtagokkal kapcsolatos ügyekben nem izgatja magát, hanem az EU-t károsító sima áfacsalókkal is kesztyűs kézzel bánik.
Az OLAF rendszeresen értékeli, hogy a tagállamok hogyan jeleskednek az EU-s pénzek elköltésének ellenőrzésében, és Magyarország ezen a területen nem nagyon tud nagy eredményt felmutatni, mondta Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország igazgatója a Reggeli gyorsban. Majd felsorolásba kezdett, "élbolyban vagyunk" a szabálytalanságokat tekintve, és "kevéssé előkelő helyet foglalnak el", hogy hány ügyben kell az OLAF-nak fellépnie.
Általánosságban Ligeti elmondta, hogy az EU-s pénzek felhasználásának szabályosságáért nem az EU-s intézmények a felelősek, hanem a tagállamok, így Magyarországon a nyomozóhatóságok: a rendőrség, a NAV, az ügyészség köteles gondoskodni arról, hogy a pénzt ne lopják el, . Továbbá a minisztériumok irányító hatóságai, amik at EU-s pályáztatásról és a pénzek odaítélésről döntenek. Ligeti szerint az OLAF-ot úgy kell elképzelni, mint az amerikai filmekben, amikor a kisvárosi seriff nem tud nyomozni a polgármester ellen, és akkor jönnek "az FBI-fiúk és rendet tesznek". Az OLAF ugyanis nem a tagállami nemzeti érdekekhez kötött, ezért észrevesz olyan dolgokat, amiket "hogy, hogy nem" a tagállamokban nem vesznek észre, és legalább rá tud mutatni, hogy mikor és hol mulasztottak a hatóságok. "Magyarország esetében sajnos bőven van mire rámutatni" - mondta a jogvédő.
A magyar kormány és hatóságok viszonya az OLAF-hoz rapszodikus. Ligeti szerint
- 2011-2012-után nem különösebben foglalkoztak azzal, hogy mit mond az OLAF, még úgy sem, ha "igazságügyi ajánlást is tartalmaztak" a jelentések, ami magyarra lefordítva büntető feljelentésként is értékelhetők lettek volna, és valamelyik nyomozóhatóság fellépését igényelte volna. "Nagyon gyatra volt az ügyészség vádemelési aránya az OLAF jelzéseire". Bár egy-egy esetben előfordult, hogy bíróság elé került az ügy, de "Magyarországot könnyű volt pellengérre állítani".
- 2017 után megváltozott a helyzet, és az ügyészség elkezdte figyelni az OLAF jelentéseit.
- Az utóbbi két évben pedig megint az "ugocsa non coronat-hozzálááls érvényesült", ismét visszaesett a magyar ügyészség hajlandósága, hogy eljárást indítsanak az OLAF jelzéseire. Például az oltási bizniszekkel kapcsolatban az OLAF 18-szor fordult a magyar hatóságokhoz, 12 esetben nem is foglalkoztak az üggyel, és csak négy esetben volt vádemelés.
- Most pedig két ügyben: a Híd a munka világába és az Öveges programok esetében érkeznek hírek. Igaz, az előbbi ügyben egy hét évvel ezelőtti jelzés alapján indult meg. "Mintha már lennének gyanúsítások, hírek kezdenek megjelenni" - mondta Ligeti Miklós.
Ligeti ebből arra következtet, hogy mintha a politikai szál fékezné a hatóságok hatékonyságát.
Ugyanakkor Ligeti arra is felhívta a figyelmet, hogy az OLAF munkáját nem szabad túlértékelni. Egyrészt az OLAF jelzései gyanúról szólnak, tehát vagy igazak, vagy nem. Másrészt "az OLAF is megéri a pénzét", mert ha tőlük kérik a saját vizsgálati anyagaikat, akkor ők sem adják ki, "lapítanak a fűben", így sokszor senki nem tudja így, hogy valójában mit állapított meg az OLAF.
Szóba kerültek azok a csalások is, amikben Ligeti szerint a hatalom legfelsőbb körei feltehetően nem érintettek: ilyen az áruk színlelt utaztatása és a körbeszámlázás. Ezek nem új jelenségek, egyidősek a belső piac létrejöttével, és Magyarországon sem 2010 után jelentek meg, mondta a szakember, aki szerint ők évekig naívan azt hitték, hogy ha nagyon akarja, a magyar kormány fel tud lépni a korrupció ellen, mint a hálapénz esetében, illetve abból a tényből, hogy a magyar költségvetés növelni tudta az útdíjakból, adókból, áfából származó bevételeit, azt feltételezték, hogy a korrupció tényleg csak szelektíven működik az országban. A szelektív azt jelenti, hogy a hatalom számára fontos, kivételezett személyeket, családtagokat érintő gazdagító szabálytalanságok bűntetlenek maradnak, de a hatalom érdekeit sértő szabálytalanságok szorosan vannak fogva. Aztán kiderült, hogy ez a feltételezés nem helytálló.
Mi is ez a fiktív utaztatás? A szolgáltatások, áruk fiktív utaztatása azért éri meg a csalóknak, mert a határátlépéshez kapcsolódó áfavisszaigénylés továbbra is él, ugyanis Európában nincs kettős adóztatás, így amikor a "határon" vissza lehet igényelni az áfát, megéri úgy tenni, mintha az áru a határok között mozogna. Ligeti feltételezése szerint ez a csalás azért virágzik, mert bár az áfából származó hányad a legfontosabb közvetlen adóvetétele az EU-nak, de a tagállamok kevésbé izgatják magukat, hiszen nem az ő, hanem az EU zsebéből húzzák ki a pénzt a csalók.
Ligeti abban a meggyőződésben volt tehát, hogy ebben a ügyben Magyarország is tett lépéseket, utalt arra, hogy az elektronikus útdíj-fizetőrendszer bevezetésével követni lehet az árumozgást, hogy a konténer tényleg elhagyta-e az országot, de "túl optimisták voltak a hatalom javára" - jegyezte meg. Azt is mondta, hogy nem tudja elképzelni, hogy a hatalomhoz legfelsőbb köreihez tartozó oligarcháknak ezekből az áfacsalásokból közvetlen hasznuk lenne, "ők sokkal szofisztikáltabb bizniszekben, kényelmesebb állami megrendelésekben vannak benne".
Szó esett még a mezőgazdasági támogatásokról, a visszafizetési kötelezettségekről: Ha továbbiakat szeretne megtudni erről a támáról, kattintson a lejátszóra.