„Köszönjük
Esti gyors

A közös lista hazugsága és a Momentum rossz momentumai - Selmeci János jegyzete

17/07/2020 18:02

| Szerző: Selmeci János/Klubrádió

Az ellenzéki szavazók nem közös listát, hanem egy dolgot akarnak nagyon; többen lenni.

2020. július 17. Esti gyors-részlet/Selmeci János jegyzete 2020.07.17.
02:50
00:00

Egy közvéleménykutatás szerint az ellenzéki szavazók 88 százaléka a közös ellenzéki listában hisz, és az ellenzéki szavazók 90 százaléka szavazna is egy közös listára. A közös indulásért lelkesedő politikusok örömmel osztották meg ezeket az eredményeket, és összefogáshívő választóként is csettinthetünk; egyszerű hát az ellenzék dolga, össze kell fogni.

Na de!

Lehet ezt úgy is mondani, hogy még az ellenzéki szavazók tíz százaléka sem szavazna egy DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP hibridre. Az ellenzéki szavazókról azt tudjuk még biztosan, hogy nincsenek elegen.

A Fidesz 2/3-dal végződő 2014-es választások után az ellenzék egyik szépreményű politikusa egy tévéműsorban magyarázta meg, hogy azért lett végül közös lista meg unicumozás, mert a szavazóik ezt akarták. Kár, hogy azok a már meglévő szavazóik voltak, és akkor sem voltak elegen.

A szépreményű politikusból azóta főpolgármester lett, az összefogás fixáció pedig velünk maradt, a hogy lesz ebből több szavazó kérdésre pedig valami olyasmi a válasz, hogy ha majd összeállnak és tudnak erőt mutatni, akkor jönnek a támogatók is. A gondolatmenet ott bicsaklik meg, hogy a választópolgárok egy jelentős része nem Orbán fóbiában éli mindennapjait, nem érzi magát diktatúrában és nem a Fideszt tartja a minden rossz felelősének, ami az országban történik. Ők nem szavaznak mindenáron Orbán Viktor ellen, úgynevezett pártokra viszont szavaznának, ha azok gondolnának valamit az országról és a világról. Ha az ellenzéki pártok szavazóinak 90 százaléka tényleg szavazna egy közös listára, az azt is jelenti, hogy ezeket a pártokat egyre kevésbé lehet egymástól megkülönböztetni. Így pedig nehéz lesz új szavazókat találni, főleg, hogy egy részüket a Fidesztől kellene elcsábítani, vagy legalább elbizonytalanítani.

Arról, hogy az összefogósdi miként tesz rosszat egy pártnak, a Momentum rövid történetéből érdemes tájékozódni. A párt 2018-ban, a fiatalok közösségeként teljesen érthetően kiállt a bulinegyed és az éjfél utáni nyitvatartása mellett, ma csöndben vannak, miközben az elnökségi tagjuk lelkesen végzi alpolgármesterként a kocsmák beszántását. A képviselőik kevésbé lelkesen kiabálnak viszont a parkolási mutyik megszüntetéséért, amikor pedig a kispesti politikusukat feljelentik és rabosítják, mert szocialista korrupciót próbál leleplezni, a Momentum vezetői úgy védik meg a Facebookon, hogy egyik bejegyzésben sem sikerül leírniuk azt, hogy MSZP. Ha így fejlődnek tovább, pár év múlva lesz egy Momentummal a 13. havi nyugdíjért kampány, és egy szép nagy frakciójuk a parlamentben. Ellenzékben.

Nem az ellenzéki együttműködés, de még a közös lista ellen sem próbálok itt érvelni, hanem amellett, hogy az ellenzéki sikerhez előbb pártok kellenek. Egymástól megkülönböztethető pártok, szavazókkal. Amíg nincs több szavazó, ne beszéljünk a közös listáról. Addig minek?

Selmeci János jegyzete a 2020. július 17-i Esti gyorsban hangzott el.